A mai világban a Szász tükör vitathatatlan jelentőségűvé vált társadalmunk számos területén. Mind személyes, mind szakmai szinten a Szász tükör olyan érdeklődési témává vált, amely vitát, elmélkedést és cselekvést generál. A mentális egészségre gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Szász tükör felkeltette az akadémikusok, szakértők és polgárok érdeklődését, akik aggódnak a kérdéssel kapcsolatos jelenlegi helyzet megértése, elemzése és adott esetben javítása iránt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szász tükör különböző aspektusait és a mindennapi életben betöltött fontosságát, valamint a kihívások és lehetőségek kezelésének lehetséges megközelítéseit.
A szász tükör (Sachsenspiegel) a német középkor legrégibb jogkönyve, a szász (tulajdonképpen az ostfáliai) szokásjog első lejegyzése, a német birodalmi jog meghatározó forrása. Nem a császár és nem is a fejedelmek rendelték el összeállítását, hanem 1215 és 1235 között Eike von Repgow (avagy Eike von Repgau) anhalti lovag magánszorgalomból gyűjtötte össze és jegyezte fel egységes rendben a kialakult jogszokásokat. A mű címét így indokolta verses előszavában:
Utóbb a Szászok tükre az egész Német-római Birodalomban érvényessé vált, annak ellenére, hogy 1374-ben XI. Gergely pápa egyes cikkeit eretnekségként elvetette.