Szökőkút
Manapság a Szökőkút olyan téma, amely továbbra is minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkelti. A modern világban betöltött relevanciájával a Szökőkút vita és vita tárgyává vált a társadalom minden területén. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Szökőkút egyetemes érdeklődésre számot tartó témának bizonyult. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szökőkút-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük annak fontosságát a jelenlegi kontextusban. A kezdetektől a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáig a Szökőkút összetett és releváns témakörről árulkodik, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni.
| Szökőkút | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szökőkút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
A szökőkút olyan közterületi építmény, amely a vizet egy vagy több sugárban lövelli ki. Elsősorban hűsölésre vagy esztétikai élményre, a víz díszítő, felüdítő jellegére alapítva az ember pihenésére szolgál. Kezdetben a gravitáció erejét használva, magasabbról érkező víz felhasználásával, manapság mesterségesen akár a föld alatti vízvezeték-hálózatból, vagy a kút vizét visszaforgatva is működnek szökőkutak.
Története
Az első szökőkutakról már az ókorból tudunk: az i. e. 2000-es évekből ismeretes szökőkút-ábrázolás, illetve erről szóló feljegyzés. Ebben az időben a szökőkutakat még elsősorban ivóvíz biztosítására használták, funkciójukat tekintve közkútként működtek. Ezek a kutak még a közlekedőedények elvén működtek: a víztartó magasabban volt elhelyezve, mint a kifolyónyílás, így a víz a gravitáció erejével lövellt ki. A középkorban az arab fürdőkultúra révén elsősorban az iszlám világban terjedt a szökőkutak használata. Európában XIV. Lajos francia király udvarában lett ismét divat, elsősorban főúri kertek, parkok díszítői voltak. A 19. századtól kiépülő vízvezetékek hatására a szökőkutak közkút funkciója lassan megszűnt. Szivattyúkat ugyan a 17. század óta használnak, szökőkutakba épített vízforgatóra azonban csak a vezetékes víz általános elterjedése – és a vízdíj bevezetése – után lett szükség.
Mai szerepe
Szökőkutakat manapság parkok, kertek díszítésére, pihenésre, szórakoztatásra, a környezet díszítésére építenek. Népszerűek az úgynevezett splash pad (kb. tocsogó) és a spray pool' (kb. spriccmedence) típusú szökőkutak, amelyeket kifejezetten azért építenek, hogy a városok lakói lehűtsék magukat, vagy játsszanak benne. Méltóságteljesebbek a zenélő kutak, ingyenes melyek a vizet a hallható muzsika ütemére spriccelik, esetleg (színes) fényekkel teszik lenyűgözőbbé az előadást – ilyen többek között a Margitszigeti zenélő kút is.
A legmagasabbra kilövellő szökőkút az 1985-ben átadott, a Szaúd-Arábiai, Dzsiddában található Fahd király szökőkút, amely 260 méter magasra képes felszöktetni a vizet.
A vízforgatóval felszerelt szökőkutak többsége – mivel ugyanazt a vizet forgatják hosszú időn keresztül – alkalmatlanok mind ivásra, mind fürdésre, csupán díszítőfunkciójuk van.
Galéria
-
-
-
-
A Victoria Park szökőkútja, London -
Szökőkút, Genf -
-
Az Óriás kútja, Nápoly -
Elegáns városi szökőkút -
A bika: jellegzetes ivókút Torino utcáin -
Szökőkút Gyulán 2008-ban
Jegyzetek
- ↑ Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Budapest: Athenaeum. 1862–1874. 1443. o.
- ↑ a b Megyeri Szabolcs: Szökőkutakról... Megyeri Szabolcs kertész blogja (2013. április 5.) (Hozzáférés: 2018. november 6.)
- ↑ Gerõ Lajos (kiad.): A Pallas nagy lexikona: Magyar Hírlap. (hely nélkül): Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.. 1893–97.
- ↑ Mughai Gee: Jeddah Fountain – King Fahd’s fountain Jeddah – Saudi Arabia (angol nyelven). Jeddah Point, 2012. június 20. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
- ↑ A szökőkút nem fürdővíz! Infostart (2016. július 25.) (Hozzáférés: 2018. november 6.)