Ma belépünk a Szaljut–6 lenyűgöző világába. A történelem során a Szaljut–6 számtalan ember érdeklődését és kíváncsiságát keltette fel, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a kulturális szférában betöltött jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaiban betöltött jelentősége miatt. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy a Szaljut–6-hez kapcsolódó összes szempontot alaposan megvizsgáljuk és elemezzük, az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Ennek számos aspektusában elmélyülünk, feltárva jelentőségét és értékét a jelenlegi kontextusban, azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító képet adjunk erről az izgalmas témáról.
Szaljut–6 | |
Ország | Szovjetunió |
Típus | űrállomás |
Indítás dátuma | 1977. szeptember 29. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 81/24 indítóállás |
Hordozórakéta | Proton-K |
COSPAR azonosító | 1977-097A |
SCN | 10382 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szaljut–6 (cirill betűkkel: Салют–6) volt az 5. DOSZ űrállomás, és a szovjet Szaljut-program 6. űrállomása. 1977. szeptember 29-én állították pályára.
Két dokkolószerkezettel látták el, így egyszerre két űrhajót fogadhatott. Az űrállomás egymást váltó személyzetei sorra döntötték meg a repülési időtartamrekordokat. A Szaljut–6-on repültek az Interkozmosz program keretében indított űrhajósok is. A Szaljut–6-hoz kapcsolódott az első TKSZ modul, amit Koszmosz–1267 néven személyzet nélkül indítottak az Almaz katonai műholdprogram törlése után. A modul 65 napot repült automatikus üzemmódban, mielőtt összekapcsolódott volna a Szaljut–6-tal. 1982. július 29-ig keringett a Föld körül.
Csúcsbeállítások
Az űrállomás 1978. március 3-án első alkalommal fogadta az Interkozmosz-program keretében a csehszlovák Vladimír Remek űrhajóst. Később az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan is itt végezte tudományos munkáját. Az egyhetes program teljesítését követően Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko konzerválta és automatikus üzemre állította az űrállomást.
Az űrállomás berepülése, technológiai, műszaki, csillagászati, földmegfigyelési, orvosi és biológiai kutatási programok végrehajtása. A Szaljut-Szojuz teljes rendszer dinamikai, mechanikai próbái, a két űrhajó és az űrállomás rendszerében. A szovjet és a francia szakemberek által kidolgozott sejtosztódási kísérletek végzése. Az olvasztókemence segítségével a kozmikus vákuumban különféle olvasztási és ötvözési kísérleteket végeztek majdnem 3 éven keresztül. Üzembe helyezték a BSZT-1M tükrös távcsövet. A karbantartási terveknek megfelelően több műszaki feladatot is elvégeztek.
1978. január 24-én első alkalommal csatlakozott a Progressz-1 képviseletében teherűrhajó az űrállomáshoz. A teherszállítóval érkezett a Szplav-1 kis méretű olvasztókemence és a BSZT-1M tükrös távcső.
Szojuz–25 | Szojuz–30 | Szojuz–34 | Szojuz–37 |
Szojuz–26 | Szojuz–31 | Szojuz–35 | Szojuz–38 |
Szojuz–27 | Szojuz–32 | Szojuz–36 | Szojuz–39 |
Szojuz–28 | Szojuz–33 | Szojuz T–2 | Szojuz–40 |
Szojuz–29 |
Progressz-1 | Progressz-4 | Progressz-7 | Progressz-10 |
Progressz-2 | Progressz-5 | Progressz-8 | Progressz-11 |
Progressz-3 | Progressz-6 | Progressz-9 | Progressz-12 |
Elődje: |
Szaljut-program |
Utódja: |