Orosz ábécé
Ebben a cikkben a Orosz ábécé-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni. Ez a téma felkeltette az emberek és a szakértők figyelmét különböző területeken. Történelmi eredetétől a mai relevanciájáig a Orosz ábécé vitákat és elmélkedéseket váltott ki a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Orosz ábécé számos aspektusát, elmélyülve jelentésében, hatásában és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeiben. Emellett elmélyülünk a Orosz ábécé körül kialakult különféle perspektívákban és álláspontokban, amelyek átfogó és gazdagító látásmódot nyújtanak az olvasónak erről a lenyűgöző témáról.
A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata. Első előfordulása a Kijevi Rusz idejére is tehető. Azóta többször is módosították az orosz ábécét.
Az ábécé
Az orosz ábécé a következő:
- Азбука; алфавит:
| Nagybetű | Kisbetű | Kézírás | Mai név | Eredeti név[† 1] | IPA | Magyar példa | Orosz példa | Számérték[† 2] | Unicode (Hexa) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а |  |
а /a:/ | азъ /az/ | /a/ | dátum |  да (igen) |
1 | U+0410 / U+0430 |
| Б | б |  |
бэ /bɛ/ | буки /'bu.kʲɪ/ | /b/, /bʲ/ | baba, bélyeg | бас (basszus), бес (démon) |
– | U+0411 / U+0431 |
| В | в |  |
вэ /vɛ/ | вѣди /'vʲe.dʲɪ/ | /v/, /vʲ/ | vas, vég | волк (farkas), век (század) |
2 | U+0412 / U+0432 |
| Г | г |  |
гэ /gɛ/ | глаголь /glʌ.'golʲ/ | /g/, /gʲ/ | gáz, gép | год (év), геро́й (hős) |
3 | U+0413 / U+0433 |
| Д | д |  |
дэ /dɛ/ | добро /də.'bro/ | /d/, /dʲ/ | dugó, gyors | дать (adni), де́ло (dolog) |
4 | U+0414 / U+0434 |
| Е | е[† 3] |  |
е /jɛ/ | есть /jesʲtʲ/ | /je/ vagy / ʲe/ | jel | 5 | U+0415 / U+0435 | |
| Ё | ё[† 3][† 4] |  |
ё /jo/ | – | /jo/ vagy / ʲo/ | jog | ёж (sün) |
– | U+0401 / U+0451 |
| Ж | ж |  |
жэ /ʒɛ/ | живѣте /ʒɪ.'vʲo.tʲə/ | /ʐ/, /ʑ/ | zsír, zsűri | жир (zsír), жюри́ (zsűri) |
– | U+0416 / U+0436 |
| З | з |  |
зэ /zɛ/ | земля /zʲɪ.'mʲlʲa/ | /z/, /zʲ/ | zár | замо́к (zár), земля́ (föld) |
7 | U+0417 / U+0437 |
| И | и[† 3] |  |
и /i:/ | иже /'i:.ʒə/ | /i/ | itt | 8 | U+0418 / U+0438 | |
| Й | й |  |
и краткое /i: 'kra.tkəjə/ | и съ краткой /i: s 'kra.tkəj/ | /j/ | jég | – | U+0419 / U+0439 | |
| К | к |  |
ка /ka/ | како /'ka.kə/ | /k/, /kʲ/ | kút, két | кость (csont), кино́ (mozi) |
20 | U+041A / U+043A |
| Л | л |  |
эль /ɛlʲ/ | люди /'lʲu.dʲɪ;/ | /l/, /lʲ/ | ló | ло́шадь (ló), хлеб (kenyér) |
30 | U+041B / U+043B |
| М | м |  |
эм /ɛm/ | мыслѣте /'mɨ.slʲə.tʲɪ/ | /m/, /mʲ/ | már, még | мы́ло (szappan), мя́со (hús) |
40 | U+041C / U+043C |
| Н | н |  |
эн /ɛn/ | нашъ /naʃ/ | /n/, /nʲ/ | na, nyár | нос (orr), нёс (vitt) |
50 | U+041D / U+043D |
| О | о |  |
o /o/ | онъ /on/ | /o/ | orr | о́блако (felhő) |
70 | U+041E / U+043E |
| П | п |  |
пэ /pɛ/ | покой /pʌ.'koj/ | /p/, /pʲ/ | pára, péce | под (alatt), пе́пел (hamu) |
80 | U+041F / U+043F |
| Р | р |  |
эр /ɛr/ | рцы /rt͡sɨ/ | /r/, /rʲ/ | róka, rég | рука́ (kéz), река́ (folyó) |
100 | U+0420 / U+0440 |
| С | с |  |
эс /ɛs/ | слово /'slo.və/ | /s/, /sʲ/ | szoba, szép | соба́ка (kutya), си́ний (kék) |
200 | U+0421 / U+0441 |
| Т | т |  |
тэ /tɛ/ | твердо /tvʲe.rdə/ | /t/, /tʲ/ | tavasz, tyúk | то (az), тень (árnyék) |
300 | U+0422 / U+0442 |
| У | у |  |
у /u:/ | укъ /uk/ | /u/ | ugrik | 400 | U+0423 / U+0443 | |
| Ф | ф |  |
эф /ɛf/ | фертъ /fʲert/ | /f/, /fʲ/ | fa, főz | фон (háttér), ко́фе (kávé) |
500 | U+0424 / U+0444 |
| Х | х |  |
ха /xa/ | хѣръ /xʲer/ | /x/, /xʲ/ | ha, hé | хлеб (kenyér), хи́трый (ravasz) |
600 | U+0425 / U+0445 |
| Ц | ц |  |
цэ /t͡sɛ/ | цы /t͡sɨ/ | /ts/ | cica | 900 | U+0426 / U+0446 | |
| Ч | ч |  |
че /tʆɛ/ | червь /tʆervʲ/ | /tɕ/ | csal | час (óra) |
90 | U+0427 / U+0447 |
| Ш | ш |  |
ша /ʃa/ | ша /ʃa/ | /ʂ/ | só | – | U+0428 / U+0448 | |
| Щ | щ |  |
ща /ʆa/ | ща /ʆa/ | /ɕː/ | séta | щу́ка (csuka) |
– | U+0429 / U+0449 |
| Ъ | ъ |  |
твёрдый знак /'tvʲo.rdəj 'znak/ | еръ /jer/ | [† 5] | – | – | U+042A / U+044A | |
| Ы | ы |  |
ы /ɨ:/ | еры /'je.rɨ/ | /ɨ/[† 6] | ti | ты (te) |
– | U+042B / U+044B |
| Ь | ь |  |
мягкий знак /'mʲaç.kʲɪj 'znak/ | ерь /jerʲ/ | / ʲ/[† 7] | – | – | U+042C / U+044C | |
| Э | э[† 8] |  |
э оборотное /'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/ | – | /ɛ/ | heg | э́тот (ez) |
– | U+042D / U+044D |
| Ю | ю |  |
ю[† 3] /ju:/ | ю /ju:/ | /ju/ vagy / ʲu/ | lyuk | – | U+042E / U+044E | |
| Я | я[† 3][† 9][† 10] |  |
я /ja:/ | я /ja:/ | /ja/ vagy / ʲa/ | jár | яд (méreg) |
– | U+042F / U+044F |
| 1918-ban megszüntetett betűk | |||||||||
| І | і[† 11] | – | – | і /i:/ | /i/ vagy / ʲi/ | mint az и | 10 | ||
| Ѳ | ѳ[† 12] | – | – | ѳита /'fʲi:.tə/ | /f/ vagy /fʲ/ | mint a ф | 9 | ||
| Ѣ | ѣ[† 13] | – | – | ять /jatʲ/ | /jɛ/ vagy / ʲe/ | mint az е | – | ||
| Ѵ | ѵ[† 14] | – | – | ижица /'i:.ʒɪ.t͡sə/ | /i/ vagy / ʲi/ | mint az и | – | ||
| A 18. század óta nem használt betűk | |||||||||
| Ѕ | ѕ[† 15] | – | – | зѣло /'zʲe.lə/ | /dz/, /z/ vagy /zʲ/ | Mint a з | 6 | ||
| Ѯ | ѯ[† 16] | – | – | кси /ksʲi/ | /ks/ vagy /kʲsʲ/ | mint a кс | 60 | ||
| Ѱ | ѱ[† 16] | – | – | пси /psʲi/ | /ps/ vagy /pʲsʲ/ | mint a пс | 700 | ||
| Ѡ | ѡ[† 17] | – | – | омега /ʌ.'mʲe.gə/ | /o/ | mint az о | 800 | ||
| Ѫ | ѫ | – | – | юс большой /'jus bʌlʲ.'ʃoj/ | /u/, /ju/ vagy / ʲu/[† 18] | mint az у vagy a ю | – | ||
| Ѧ[† 18] | ѧ[† 18] | – | – | юс малый /'jus 'ma.lɪj/ | /ja/ vagy / &ʲa/[† 9] | mint a я | – | ||
| Ѭ | ѭ | – | – | юс большой іотированный /'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/ |
/ju/ vagy / ʲu/[† 18] | mint a ю | – | ||
| Ѩ | ѩ | – | – | юс малый іотированный /'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/ |
/ja/ vagy / ʲa/[† 18] | mint a я | – | ||
- ↑ Kb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.
- ↑ A számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.
- ↑ a b c d e Az е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy -t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig.
- ↑ A ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelvészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.
- ↑ A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször -val írnak át.
- ↑ Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ – orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы.
- ↑ A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók lágyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször -val írnak át.
- ↑ Az э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltozott.
- ↑ a b A ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.
- ↑ 1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 18.)
- ↑ Az і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (például Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.
- ↑ A ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.
- ↑ A ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.
- ↑ A ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főként görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.
- ↑ A ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fordul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.
- ↑ a b A ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak görög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.
- ↑ Az ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.
- ↑ a b c d e A юсok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben.https://ru.m.wikipedia.orghttps://wikious.com/hu/Юс_большой Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 10.)
A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.
Latin betűs átírás
| Nagybetű | Kisbetű | Magyar[1][2] | GOST[3] | ISO 9[4] | IDS[5] | ALA-LC[6] | Allworth[7] | BGN/PCGN[8] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| А | а | a | a | a | a | a | a | a |
| Б | б | b | b | b | b | b | b | b |
| В | в | v | v | v | v | v | v | v |
| Г | г | g | g | g | g | g | g | g |
| Д | д | d | d | d | d | d | d | d |
| Е | е | e, je[9] | e | e | e | e | e | e, ye[10] |
| Ё | ё | jo | ë | ë | ë | ë | ë | ë, yë[10] |
| Ж | ж | zs | ž | ž | ž | zh | zh | zh |
| З | з | z | z | z | z | z | z | z |
| И | и | i | i | i | i | i | i | i |
| Й | й | j | j | j | j | ĭ | i | y |
| К | к | k | k | k | k | k | k | k |
| Л | л | l | l | l | l | l | l | l |
| М | м | m | m | m | m | m | m | m |
| Н | н | n | n | n | n | n | n | n |
| О | о | o | o | o | o | o | o | o |
| П | п | p | p | p | p | p | p | p |
| Р | р | r | r | r | r | r | r | r |
| С | с | sz | s | s | s | s | s | s |
| Т | т | t | t | t | t | t | t | t |
| У | у | u | u | u | u | u | u | u |
| Ф | ф | f | f | f | f | f | f | f |
| Х | х | h | h | h | ch | kh | kh | kh |
| Ц | ц | c | c | c | c | t͡s | ts | ts |
| Ч | ч | cs | č | č | č | ch | ch | ch |
| Ш | ш | s | š | š | š | sh | sh | sh |
| Щ | щ | scs | šč | ŝ | šč | shch | shch | shch |
| Ъ | ъ | – | " | " | " | "[11] | " | " |
| Ы | ы | i, ü | y | y | y | y | y | y |
| Ь | ь | – | ' | ' | ' | ' | ' | ' |
| Э | э | e | è | è | ė | ė | e | e |
| Ю | ю | ju | ju | û | ju | iu | iu | yu |
| Я | я | ja | ja | â | ja | ia | ia | ya |
| 1918-ban megszüntetett betűk | ||||||||
| І | і | – | ĭ | ì | ĭ | ī | ĭ | – |
| Ѳ | ѳ | – | ḟ | ˋf | ḟ | ḟ | th | – |
| Ѣ | ѣ | – | ě | ě | ě | ie | ie | – |
| Ѵ | ѵ | – | ẏ | ý | ẏ | ẏ | ÿ | – |
| A 18. század óta nem használt betűk | ||||||||
| Ѕ | ѕ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѯ | ѯ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѱ | ѱ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѡ | ѡ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѫ | ѫ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѧ | ѧ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѭ | ѭ | – | – | – | – | – | – | – |
| Ѩ | ѩ | – | – | – | – | – | – | – |
| A 9. század óta nem használt betűk | ||||||||
| Ћ | ћ | – | y | a | – | – | – | – |
| Ђ | ђ | – | † | ‡ | – | – | – | – |
Jegyzetek
- ↑ Orosz szószedet – Wikitravel, 2017
- ↑ Russian input method based on Hungarian transcription for the m17n library, 2012
- ↑ ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moszkva), 1983 – hivatalos nemzeti átírás
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Informationsverbund Deutschschweiz Archiválva 2005. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Zürich, 2001
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Edward Allworth – Nationalities of the Soviet East, New York, 1971
- ↑ United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947
- ↑ Szó elején; magánhangzó, ъ, ь után
- ↑ a b Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
- ↑ Szó végén nem írják át
Kapcsolódó szócikkek
- Orosz nyelv
- Cirill ábécé (általános történet)
- Cirill eredetű ábécék (Cirill betűk a különböző nyelvekben)
- Egyházi szláv nyelv
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Orosz ábécé témájú médiaállományokat.
- Omniglot.com (mai orosz ábécé) (angolul)
- Omniglot.com (egyházi szláv ábécé) (angolul)
- Romanization of Non-Roman Scripts (angolul)
- Orosz kitöltőszöveg-generátor (Lorem ipsum) (angolul)
- Translit.ru – Latin betűs átírásról röptében cirill betűs írásra alakítja a beírt szöveget (oroszul)
- Cirill betűk átírása különböző európai nyelvekre
