Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc) hatását a kortárs társadalomra. Megalakulása óta a Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc) kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet számos területén, és a populáris kultúrától a szórakoztatáson át a politikáig és a gazdaságig mindent befolyásolt. Az évek során a Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc) végtelen vitákat és vitákat váltott ki, mivel relevanciája és jelentése a társadalmi és technológiai változások hatására változott. A mélyreható elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc) jelentőségét a mai világban, figyelembe véve identitásunk, nézőpontunk és tapasztalataink alakításában betöltött szerepét.
Szentgotthárdi csata (Rákóczi-szabadságharc) | |||
Rákóczi-szabadságharc | |||
Dátum | 1705. december 13. | ||
Helyszín | Vas vármegye, Nyugat-Magyarország, Szentgotthárd és Nagyfalva (Mogersdorf) mellett, a Rába partján | ||
Eredmény | Kuruc győzelem a császáriak felett | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
|
A Rákóczi-szabadságharc katonai eseményei |
---|
Dolha • Munkács • Tiszántúli hadjárat • Tiszabecs • Észak-magyarországi hadjárat • Bihar • Belényes • Holdvilág • Feketehalom • Püspök • Szomolány • Koroncó • Nagyszombat • Pudmeric • Zsibó • Szentgotthárd • Győrvár • Székelykocsárd • Trencsén • Vavrisó • Romhány |
A Rákóczi-szabadságharc alatt két csatát vívtak Szentgotthárdnál. A legjelentősebb a második szentgotthárdi csata, amelyben a Vak Bottyán János vezette kuruc és a Hannibal Heister generális irányította császári (osztrák, horvát, rác) csapatok csaptak össze, 1705. december 13-án. Hannibal Heister Sigbert Heister osztrák generális testvére volt.
A szabadságharc első eseményei közt van Károlyi Sándor első dunántúli hadjárata (1704), amely nem járt sikerrel. Bár több kisebb csatát nyert, és Szentgotthárdnál július 4-én kiverte Johann Rabatta grazi várnagy erőit, melyben segítségére voltak a környék német, magyar és szlovén lakosai. Csakhogy június 13-án a koroncói csatában Heister összezúzta Forgách Simont, majd az év végére az egész Dunántúlt visszafoglalta.
1705. november 2-án elindult a második dunántúli hadjárat, s Bottyán János 8000 fős seregével kivonult Kecskemétről és néhány hét múlva erői harmincezer főre duzzadtak.
Vak Bottyán bevette Kapuvárt és Pápát, benyomult Vas vármegyébe és Sárvárnál megfutamította gróf Pálffy Jánost, akit Szombathelyig űzött.
December 10-én Kőszeg megadta magát, s ekkor Vak Bottyán elkerülve Szombathelyt, délnek Szentgotthárd irányába vonult, ahol Heister táborozott.
A kurucok Nagyfalva és Szentgotthárd között ütöttek rajta a császáriakon, s a meglepett Heister nem bírt ellenállni. A csatába beavatkozva Kőszegről leszáguldott Bezerédj Imre lovasezrede, amely alaposan megtépázta az osztrákok egyik szárnyát képező vajdasági szerbeket és kiszorította őket Stájerországba. Ezt a cselekedett egy ismeretlen kuruc költő is megörökítette egyik rigmusában, mely így szól:
Bottyán beszorította Heister csapatait Szalónakba. A győzelemmel betetőzték a sikeres második dunántúli hadjáratot, az országrész felszabadult. Ez ugyanakkor helyreállította Rákóczi zsibói veresége okozta katonai válságot.