Napjainkban a Stájerország olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Hatása túlmutat a határokon, és a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. Éppen ezért szükséges részletesen elemezni a Stájerország által kínált különböző nézőpontokat és perspektívákat, hiszen hatása a politikától a populáris kultúráig számos területen érezhető. Ebben a cikkben elmélyülünk a Stájerország világában, hogy jobban megértsük annak fontosságát, és azt, hogy hogyan hat az emberek mindennapi életére. Ez az elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy szélesebb és teljesebb képet kapjunk a Stájerország-ről és annak a mai világra gyakorolt hatásáról.
Stájerország (Steiermark) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Székhely | Graz | ||
Legnagyobb város | Graz | ||
Kormányzó | Franz Voves (SPÖ) | ||
ISO 3166-2 | AT-6 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 246 395 fő (2020. jan. 1.) | ||
Rangsorban | 4. | ||
Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Legmagasabb pont | Dachstein 2995 m | ||
Terület | 16 391,93 km² | ||
Rangsorban | 2. | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Járásai | |||
Elhelyezkedése | |||
Stájerország weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat. |
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Határos északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.
A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:
Északon
Középen
Három jelentős vízfolyása van:
Fővárosa, Graz önálló tartományi város.
A tartomány a 2015-ös stájer közigazgatási reform óta 12 járásra oszlik.
A honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájerország keleti része a Bécsi-medencével együtt mintegy száz éven át magyar birtok volt abban az értelemben, hogy itt húzódott a gyepűelve, de tartós magyar jelenlét sosem alakult ki (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kihalásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 1254–1259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278-ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.
Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941-ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Alsó-Stájerország 1945-től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991-től pedig Szlovénia része.
Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.
Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.
A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.
Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör- és a szövőipar.