Szeret (Duna)
Ebben a cikkben elmélyülünk a Szeret (Duna) lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai relevanciájáig a témával kapcsolatos összes szempontot megvizsgáljuk. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatásait és az általa jelentett kihívásokat. Ezenkívül megvizsgáljuk a Szeret (Duna) legújabb trendjeit, felfedezéseit és mérföldköveit. Ezen az úton az a célunk, hogy átfogó és naprakész jövőképet nyújtsunk a Szeret (Duna)-ről, hogy gazdagítsuk tudásunkat és megértését ezzel az izgalmas témával kapcsolatban.
| Szeret | |
 | |
| A Szeret Mircești községnél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ukrajna, Románia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 706 km |
| Forrásszint | 1238 m |
| Vízhozam | 240 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 44 835 km² |
| Forrás | Máramarosi-havasok, Ukrajna |
 é. sz. 48° 00′ 22″, k. h. 25° 17′ 10″ | |
| Torkolat | Duna Galaținál |
| é. sz. 45° 24′ 09″, k. h. 28° 01′ 26″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeret témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szeret (románul Siret) a Duna bal oldali mellékfolyója. A Kárpátokban ered, az Ukrajnához tartozó Észak- Bukovina területén, majd 470 km-t tesz meg Románia területén déli irányban, amíg Galați várostól délre a Duna folyóba torkollik.
Nevének eredete
Az ókorban Hieraszosz (Ἱέρασος), illetve Gerasius volt a neve. Bíborbanszületett Konstantin „A Birodalom kormányzása” című művében szereplő Szeretosz folyónév valószínűleg azonos a Szeret folyóval. A névnek valószínűleg köze van az óind sarat ('patak') és sarati ('folyni'), és az indoeurópai *sreu ('folyni') szavakhoz.
A folyó neve történelmi szempontból is fontos. Bizonyítja, hogy a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter között soha nem éltek dák vagy trák nyelvű törzsek. A trák és dák nyelvek, és hozzájuk hasonlóan az illír, az albán, a kelet-balti és a germán nyelvek is – az indoeurópai gyökszavak szókezdő sr- mássalhangzó csoportjába egy -t- hangot ékeltek. Az indoeurópai *sreu ('folyni') jelentésű gyökszóból ilyen -t- közbeiktatással lett a balkáni Strymon (ma Sztruma) folyónév, az erdélyi Sztrigy-patak (románul Streiu) és az észak-magyarországi Strém-patak neve. Ugyanebből a gyökszóból keletkeztek a német strom ('áramlat') és az angol stream ('áramlat') szavak is. Egy másik példa: indoeurópai *srp-ből ('kígyó’) az albánban shtrebë (‘sajtkukac’) (vö. román strepede ua.) és shtërpinj (‘csúszómászók’) lettek. A kentum-jellegű indoeurópai nyelvek, - mint például a román is - viszont a sar-, ser- szótaggal oldották fel a mássalhangzó-torlódást. Így alakultak a kentum-jellegű indoeurópai nyelvekben az olyan szavak, mint az óind sarat (‘patak’), vagy a latin serpens ‘kígyó’ (vö. román şarpe ua.).
Mellékfolyói
Nagyobb települések a folyó mentén
- Berehomet (Берегомет)
- Sztorozsinyec (Сторожинець), Ukrajna
- Szeretvásár (Siret), Románia
- Grămeşti
- Zvoriştea
- Liteni
- Dolhasca
- Páskán (Paşcani)
- Stolniceni-Prăjescu
- Románvásár (Roman)
- Bákó (Bacău)
- Diószén (Gioseni)
- Klézse
- Egyedhalma (Adjud)
- Rekecsin (Răcăciuni)
- Mărășești
- Galați
