A mai világban a Szlovénia vasúti közlekedése olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az évek előrehaladtával a Szlovénia vasúti közlekedése jelentősége és hatása egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi élet különböző területein. A munkahelyi hatásától az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásáig a Szlovénia vasúti közlekedése állandó beszédtéma lett minden típusú térben. A jelenség és következményeinek teljes megértése érdekében alapvető fontosságú a különböző nézőpontok elemzése és a konstruktív párbeszéd ösztönzése a Szlovénia vasúti közlekedése körül. Ebben a cikkben a Szlovénia vasúti közlekedése-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.
Szlovénia | |
Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | Szlovén Vasutak (Slovenske železnice) |
Statisztika | |
Utasok száma | 16,1 millió évente |
Utaskilométer | 793 millió évente |
Felmérés éve | ] |
Teherszállítás | 18,8 millió tonna évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 1228 km |
Villamosított vonalak | 503 km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1435 mm |
1435 mm | 1228 km km |
Áramrendszer | |
Fő áramrendszer | 3000 V egyenáram |
3000 V DC | 493 km |
15kV 16,7 Hz AC | 7 km |
25 kV 50 Hz AC | 3 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az új EU-tagállamok közül a kis Szlovénia csatlakozott a legmagasabb életszínvonallal. Az országban alig két-három nagyobb város található, ezek közé tartozik Maribor és Ljubljana. Szlovénia egyik fő jelentőségét a koperi kikötő forgalma adja, továbbá jelentős a szerepe a Nyugat-Európa és Horvátország közötti kereskedelemben. Vasúthálózatának hossza 1228 km, normál nyomtávú, 503 km hosszan villamosítva.
A Szlovén Vasutak holdinggá alakítása 2003-ban történt meg, mindössze három leányvállalatot hoztak létre: személyszállító, áruszállító és infrastruktúra társaságot. Létrehozták az engedélyező és tanúsító szervezetet is. Az engedélyekért azonban nem tolong egyelőre senki. A szlovén vasút ugyanis jól, hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Noha a teherszállítás 92%-a tranzit, e piacra önmagában aligha startol rá bárki is. A viszonylag rövid szlovén szakaszra önálló céget kiépíteni nem lenne hatékony. A Szlovén Vasutak még nyitott bármely társasággal együttműködni.
A szlovén személyszállító vonatok 2003-ban 15,1 millió utast szállítottak, ami 4%-kal múlja felül a 2002-es szintet. A társaság 1990-ig stabil 1,5 milliárd utaskilométert teljesített. Ez hirtelen harmadára csökkent az ország függetlenné válásakor. Azóta ha nagyon lassan is, de 15 éve töretlenül fejlődik a cég, és soha nem csökken. A személyszállítást szinte kizárólag dízel és villany motorvonatokkal bonyolítják. A Jugoszláviából „átmentett” járművek cseréje szinte egyszerre történt meg. A kis távolságok és a viszonylag magas pályasebesség miatt a Desiro motorvonat mindenütt megállja a helyét.
Noha a vonatok kihasználtsága nem mindig magas, azért a vasúti szolgáltatás megbízható, kulturált és színvonalas. A személyszállító cég – a térségben szokatlan módon – vélhetően így sem fogja romokba dönteni az államháztartást. Vasárnap – a turisztikai nevezetességekhez menő, továbbá az IC és ICS vonatok kivételével – szinte teljesen leáll a vasúti személyforgalom.
A szlovén vasút igazi énje a teherszállítás. A vonalak bővítése, villamosítása mind ennek van alárendelve, joggal. 2005-ben a 15,8 millió tonna áru elszállítása közel 60%-os piaci részesedésnek felelt meg (Ezt az unióban csak a posztszovjet Észtország 74,3%-a múlja felül).
Az SŽ 2022-ben 13,9 millió utast szállított, a szlovén vonalakon pedig összesen 25,8 millió tonna áru haladt át.
A forgalom 92%-a nemzetközi forgalomban történik, és mindezt – Svájccal és Szlovákiával ellentétben – nem az útépítések elhanyagolásával vagy jogszabályi korlátozással, hanem magas szolgáltatási színvonallal érte el.