Szoptatás
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szoptatás hatását különböző kontextusokban és forgatókönyvekben. A Szoptatás szerepét a történelemben, a jelenlegi társadalomban és a jövőben elemezzük. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Szoptatás nem csak egyéni, hanem kollektív szinten is milyen hatással volt. A keletkezésétől a fejlődéséig részletesen megvizsgáljuk, hogy a Szoptatás hogyan alakította és alakította át az emberi élet különböző aspektusait. Végül átgondoljuk, hogy a Szoptatás milyen következményeket és kihívásokat jelent a mai világ számára, valamint a jövő lehetséges perspektíváit.
A szoptatás az a folyamatot, amikor egy nő közvetlenül anyatejjel lát el egy csecsemőt vagy fiatal gyermeket. A legtöbb anya hat hónapig vagy tovább is képes szoptatni.
Az emberi anyatej a lehető legegészségesebb tej amit egy csecsemő kaphat. A kevés kivétel közé sorolható amikor az anya drogot használ vagy TBC vagy AIDS fertőzött. A szoptatás javítja az egészséget, segít megelőzni a betegségeket, csökkenti az egészségügyi és táplálási költségeket. A mesterséges szoptatással szokták összekapcsolni a növekvő hasmenéses csecsemőhalálozást mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. A szakértők egyetértenek a szoptatás hasznosságában, azonban eltérő véleményen vannak a még hasznos szoptatási idő hosszán, valamint a mesterséges formulás veszélyein. A szoptatás anyákra és csecsemőre vetített értékességét hangsúlyozandó, az Egészségügyi Világszervezet a hat hónap kizárólagos szoptatást javasolja, majd kiegészítő szoptatást legalább a gyermek kétéves koráig.
A nyilvános szoptatás elfogadottsága országonként és kultúránként eltér. Nyugati kultúrákban a szoptatás elismertsége ellenére is vonakodnak néha tőle az anyák.
Szoptatás folyamata
A szoptatás során a mellbimbón keresztül a tejmirigyekben termelt anyatejet fogyasztja a csecsemő. A bimbóudvar szélén helyezkednek el a Montgomery mirigyek, amik olajos váladékot termelve segítenek a sérülések és fertőzések megelőzésében.
Hivatkozások
- ↑ Picciano M (2001). „Nutrient composition of human milk”. Pediatr Clin North Am 48 (1), 53–67. o. DOI:10.1016/S0031-3955(05)70285-6. PMID 11236733.
- ↑ Riordan JM (1997). „The cost of not breastfeeding: a commentary”. J Hum Lact 13 (2), 93–97. o. DOI:10.1177/089033449701300202. PMID 9233193.
- ↑ Horton S, Sanghvi T, Phillips M, et al. (1996). „Breastfeeding promotion and priority setting in health”. Health Policy Plan 11 (2), 156–68. o. DOI:10.1093/heapol/11.2.156. PMID 10158457.
- ↑ Kramer M, Kakuma R (2002). „Optimal duration of exclusive breastfeeding”. Cochrane Database Syst Rev, CD003517. o. DOI:10.1002/14651858.CD003517.
- ↑ Baker R (2003). „Human milk substitutes. An American perspective”. Minerva Pediatr 55 (3), 195–207. o. PMID 12900706.
- ↑ Agostoni C, Haschke F (2003). „Infant formulas. Recent developments and new issues”. Minerva Pediatr 55 (3), 181–94. o. PMID 12900705.
- ↑ World Health Organization.. Global strategy for infant and young child feeding. Geneva, Switzerland: World Health Organization and UNICEF (2003). ISBN 9241562218. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 20.
- ↑ Gartner LM, et al. (2005). „Breastfeeding and the use of human milk ”. Pediatrics 115 (2), 496–506. o. . DOI:10.1542/peds.2004-2491. PMID 15687461. (Hozzáférés: 2010. május 4.)