Török líra

A mai világban a Török líra tagadhatatlan jelentőségűvé vált. Akár a társadalomra, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Török líra az emberek széles spektrumát érintő téma lett. A Török líra eredetétől a mai fejlődésig nyomot hagyott az emberi tudás különböző területein. Ebben a cikkben a Török líra-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak jelentőségét és a modern társadalomban gyakorolt ​​következményeit. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk, hogy a Török líra hogyan alakította és alakítja tovább azt a világot, amelyben élünk.

Török líra
(Türk lirası (törökül))
1 lírás érme
1 lírás érme
200 lírás bankjegy
200 lírás bankjegy
ISO 4217 kódTRY
Devizajel₺, TL (Türk Lirası)
OrszágTörökország és Észak-Ciprus hivatalos

Infláció
Mértéke61.14% (Törökország, 2022 március)
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
kuruş1/100
Érmék
Gyakran használt25, 50 kuruş, 1 líra
Ritkán használt1, 5, 10 kuruş
Bankjegyek
Használatban5, 10, 20, 50, 100, 200 líra
Kibocsátó
Központi bankTürkiye Cumhuriyet Merkez Bankası
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Török líra témájú médiaállományokat.

A líra (törökül: Türk lirası) Törökország, Észak-Ciprus hivatalos fizetőeszköze 2009. január 1. óta. Az új lírát 2009. december 31-én vonták ki. 2009-ben, egy évig a régi és az új török líra együtt volt használatban.

Története

A lírát 1844-ben vezették be. A pénznem első egysége a kuruş volt, ami még ma is használatban van, mint váltópénz. A líra bevezetésekor a régi para is használatban maradt (40 para = 1 kuruş). 1930-as évekig arab írást használtak a pénzeknél: پاره =para, غروش=kuruş és ليرا=líra (تورك ليراسي= "Török líra"). Európai nyelveken a kuruşt piastrének mondták, a lírát egy francia szóval, a livrével illették.

1844 és 1881 között arany- és ezüstalapon nyugvó pénzrendszer volt használatban (1 líra=6,61519 gramm arany = 99,8292 gramm ezüsttel volt egyenértékű). 1881-től 1914-ig csak az aranyalapú rendszert használták. Az első világháború alatt eltörölték ezt a rendszert (1 arany líra=9 papír lírával). A háborús idők után rögzítették a brit font és a francia frank árfolyamát is. 1946-ban rögzítették az amerikai dollár árfolyamát is (2,8 líra = 1 amerikai dollár; Ez az átváltási árfolyam 1960-ig állt fenn).

Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a rendkívül magas infláció következtében a török líra erősen meggyengült. A fejlett országokkal összehasonlítva Törökországban nagyon magas volt az infláció, de sosem érte el a hiperinflációt. Az 1960-as évek végén 1 USD 9 lírát ért, míg 2001-ben 1,65 millió lírát. Ez évi 38%-os inflációt jelentett. Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök ezt „nemzeti szégyennek” nevezte. 2003 decemberében a török parlament elfogadta a hat nulla levágásáról és az új török líra bevezetéséről szóló törvényt.

2005. január 1-jén rögzített beváltási érték: 1 új líra 1 millió régi lírának felelt meg.

2009. január 1-jén pénznem nevéből eltörölték az új szót, ezzel együtt új érméket és új bankjegyeket bocsátottak ki. 2017. november 22-én történelmi mélypontot ért el líra árfolyama az amerika dollárral szemben, amikor egy dollár 3,9825 lírát ért.

2018. május 22-én történelmi mélypontra esett a líra árfolyam az amerikai dollárhoz viszonyítva, egy dollár 4,61 lírát ért ezen a napon. A jegybank viszont nem mer közbelépni, ugyanis az ország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan ezt tiltja. Végül két nappal később meglépte a kamatemelést a jegybank 13,5%-ról 16,5%-ra emelte az alapkamatot. A török líra árfolyama továbbra is mélyponton van. Augusztusban a befektetők aggodalmukat fejezték ki, hogy a líra romlása továbbgyűrűzik más gazdaságokba is.

Szimbóluma

a pénznem szimbóluma

A török líra szimbólumát 2012. március 1-jén mutatták be, készítője Tülay Lale volt. A felfelé mutató keresztvonalak a török gazdaság növekedését szimbolizálják.

Érmék

2009-es érmesorozat

A jelenleg is használt érméket 2009. január 1-jén bocsátották ki.

Kép Névérték Műszaki paraméterek leírás dátumok
átmérő vastagság tömeg összetétel perem előlap hátlap első nyomtatás kibocsátás visszavonás

1 kuruş 16,5 mm 1,35 mm 2,2 g 70% réz,
30% cink
sima érték,
díszítések,
évszám
"TÜRKİYE
CUMHURİYETİ",
Mustafa Kemal Atatürk
2008 2009. január 1. forgalomban

5 kuruş 17,5 mm 1,65 mm 2,9 g 65% réz,
18% nikkel, 17% cink

10 kuruş 18,5 mm 3,15 g

25 kuruş 20,5 mm 4 g recés

50 kuruş 23,85 mm 1,9 mm 6,8 g gyűrű:
65% réz, 18% nikkel, 17% cink
mag:
79% réz, 4% nikkel, 17% cink
érték,
Isztambul hídja,
évszám

1 líra 26,15 mm 1,9 mm 8,2 g gyűrű:
79% réz, 4% nikkel, 17% cink
mag:
65% réz, 18% nikkel, 17% cink
tulipán figura érték,
díszítések,
évszám

Bankjegyek

6. sorozat

6. sorozat (1970-es évek)
kép érték méret szín leírás
előlap hátlap előlap hátlap
5 líra 135 x 60 mm ibolya Mustafa Kemal Atatürk Manavgat-vízesés, Antalya
10 líra 140 x 65 mm zöld Kız Kulesi, Isztambul
20 líra 143 x 66 mm vörös, barna Anıtkabir, Ankara
50 líra 160 x 71 mm barna Topkapı palota, Isztambul
100 líra 170 x 77 mm zöld, barna Ararát-hegy
500 líra 170 x 80 mm kék, zöld Isztambuli Egyetem
1000 líra 170 x 82 mm ibolya Július 15. vértanúinak hídja, Isztambul

7. sorozat

7. sorozat (1980-as évek)
kép érték méret szín leírás
előlap hátlap előlap hátlap
10 líra 122 x 55 mm rózsaszín, zöld Mustafa Kemal Atatürk Diákok megajándékozzák Atatürköt
100 líra 131 x 61 mm vörös, barna Mehmet Akif Ersoy és a török himnusz, a költő szülőhelye
500 líra 140 x 72 mm kék İzmir óratornya
1000 líra ibolya II. Mehmed szultán és a régi Isztambul látképe




5 000 líra 1. verzió: 140 x 72 mm
később: 146 x 72 mm
1. verzió: barna, kék
később: zöld, barna
1. verzió: Mevlana Múzeum, Konya
2. és 3. verzió: Ugyanaz, Mevlanával kiegészülve
4. verzió: Afşin-i hőerőmű - Elbistan
10 000 líra 146 x 72 mm ibolya, zöld Szinán munkája a Szulejmán-mecset, Isztambul
20 000 líra 152 x 76 mm vörös, ibolya Török Központi Bank épülete, Ankara
50 000 líra zöld Török Nagy Nemzetgyűlés, Ankara
7. sorozat folytatása (1990–2005)
100 000 líra 158 x 76 mm barna, zöld Mustafa Kemal Atatürk Diákok megajándékozzák Atatürköt
250 000 líra kék Vörös torony, Alanya
500 000 líra 160 x 76 mm ibolya, kék Gallipoli-emlékmű, Çanakkale
1 000 000 líra kék, vörös Atatürk-gát Şanlıurfa/Adıyaman
5 000 000 líra 162 x 76 mm sárga Anıtkabir Ankarában
10 000 000 lira vörös Piri reisz 1513-as világtérképe
20 000 000 líra zöld Epheszosz romjai

8. sorozat

9. sorozat

9. sorozat (2009-től)
kép névérték méret szín leírás dátumok
előlap hátlap előlap hátlap nyomtatás kibocsátás visszavonás
5 líra 64 x 130 mm barna Mustafa Kemal Atatürk Aydın Sayılı,
Naprendszer,
atom, DNS
2009 2009. január 1. forgalomban
lila 2013. 2013. április 8.
10 líra 64 x 136 mm vörös Cahit Arf, Arf-állandó,
aritmetikai sorozat,
abakusz, bináris
2009 2009. január 1.
20 líra 68 x 142 mm zöld Mimar Kemaleddin Bey,
Gazi Egyetem paplaka,
építészeti formák
50 líra 64 x 148 mm narancs Fatma Aliye Topuz,
virág, könyvek
100 líra 72 x 154 mm kék Buhurizade Itri,
hangszer, Dzsalál ad-Dín Rúmí
200 líra 72 x 160 mm ibolya Yunus Emre,
Yunus-mauzóleum, rózsa,
"Sevelim, sevilelim"

Történelmi árfolyamok

Az alábbi táblázatban néhány történelmi árfolyam van, amelyben 1 líra értéke van megadva forintban.

dátum árfolyam (Ft)
2009. január 5. 126,43
2010. január 4. 125,80
2010. szeptember 8. 150,29 (legmagasabb)
2014. január 2. 100,12
2023. március 1. 018,52

(legalacsonyabb)

Jegyzetek

További információk