A mai világban a Teremin olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Teremin felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Történelmi háttérrel és kortárs vonatkozásokkal nyilvánvaló, hogy a Teremin olyan téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben a Teremin különböző aspektusait elemezzük, és megvizsgáljuk különböző területekre gyakorolt hatását, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk annak fontosságáról és befolyásáról a mai világban.
Teremin | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 531.1 |
Feltaláló | Lev Szergejevics Tyermen |
Hangszerjátékos | thereminist |
A Wikimédia Commons tartalmaz Teremin témájú médiaállományokat. |
A teremin vagy theremin az egyik első elektronikus hangszer. Lényegét tekintve egy egyedi módon, rádióhullámok interferenciája által vezérelt analóg szintetizátor.
A teremint 1919-ben találta fel Leon Theremin (eredetileg: Lev Szergejevics Tyermen, Лев Сергеевич Термен) orosz fizikus. Egyedi abban a tekintetben, hogy ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené.
Felépítése egyszerű: két, egymáshoz közeli rezgésszámra hangolt rádiófrekvenciás oszcillátor és egy antenna alkotja. Az egyik oszcillátor fix, 170 kHz-es frekvencián, a másik – amihez egy antenna csatlakozik – 168 és 170 kHz közötti, az antenna által hangolható frekvencián rezeg. A két jel interferenciája, a hallható hang frekvenciatartományába eső lebegése hozza létre az elektromos jelet, amely erősítőn keresztül jut a hangszórókhoz, zenei hangot eredményezve. Egy másik, hasonló elven működő antenna a hangerő szabályozására szolgál. A tereminen úgy lehet játszani, hogy a zenész a kezét mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitúdóját (a hangerőt) szabályozza.
A teremin portamento, glissando, tremolo és vibrato effektusokat megvalósító hangzását gyakran a különleges, szürreális, „földönkívüli”, jelzőkkel illetik, főleg azért, mert a Ki vagy, Doki, a Spellbound, The Lost Weekend és a The Day the Earth Stood Still filmek zenéjében is ilyen hangvilágot hoztak létre vele.
A teremint használták a 20. századi modern komolyzenében, valamint olyan népszerűbb műfajokban is mint a pop és a rock.
Más hangszerek, például az Ondes-Martenot hasonló elven működnek, de annál a hangszer billentyűzetét meg kell érinteni a hang előállításához.
Tyermen eredetileg távérzékelő kifejlesztésén dolgozott, e kutatás mellékterméke a hangszer. Saját elmondása szerint egy moszkvai elektronikai konferencián Lenin is kipróbálta a találmányt, Glinka Pacsirtáját játszotta el rajta.