Theatinusok
Ebben a cikkben elmélyülünk a Theatinusok lenyűgöző világában, feltárva eredetét, jellegzetes jellemzőit és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Theatinusok ősidők óta felkeltette az emberiség érdeklődését és kíváncsiságát, olyan vitákat és elmélkedéseket generált, amelyek túlmutatnak az időn és a téren. A történelem során a Theatinusok kitörölhetetlen nyomot hagyott, befolyásolva a mindennapi élet kulcsfontosságú aspektusait, és átlépte a kulturális határokat. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy mélyedjünk el a Theatinusok rejtélyeibe és csodáiba, gazdagító és megvilágosító perspektívát nyújtva az olvasónak ebben a vitathatatlan jelentőségű kérdésben.
| Theatinusok | |
 | |
| A rendalapító Thienei Szent Kajetán, Francesco Solimena festménye | |
 | |
| Alapítva | 1524. szeptember 14. |
| Székhelye | Róma |
| A Theatinusok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Theatinusok témájú médiaállományokat. | |
Theateiek, vagy theatinusok (Clerici regulares Theatini, Cajetani) – szabályozott katolikus kanonokrend.
Története
A rendet 1524 vagy 1526-ban Thienei Szent Kajetán, Caraffa János Péter theatei püspök (később IV. Pál néven pápa), Consiglieri Pál és Colle Bonifác alapította Rómában a papság és nép megjavítása céljából. A rendet 1524. június 25-én VII. Kelemen pápa is megerősítette ellátva egyúttal a laterani kanonokrend kiváltságaival is.
A rend szabályai igen enyhék voltak; ruhájuk közönséges fekete papi habitus, melyhez fehér harisnyát viseltek. A rendnek még a 20. század elején is voltak rendházai Rómában, Nápolyban, Messinában, Bolognában és Firenzében. Hasonló néven két női zárda is alakult, amelyeket Benincasa Orsolya alapított 1593-ban és 1618-ban, de az egyházra nézve kevesebb fontossággal bírtak.
