Tichy Gyula

A mai világban a Tichy Gyula nagyon érdekes és fontos témává vált. Akár tudományos területen, akár politikai vitákban, akár a mindennapi életben, a Tichy Gyula felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét. A társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása elemzésre és elmélkedésre érdemes témává teszi. Ebben a cikkben a Tichy Gyula különböző dimenzióit tárjuk fel, az eredetétől a jelenben és a jövőbeni következményeiig. Különböző nézőpontokon és véleményeken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és elősegíteni fontosságának és következményeinek mélyebb megértését.

Tichy Gyula
Önarckép
Önarckép

Született1879. augusztus 28.
Rimaszombat
Meghalt1920. június 20. (40 évesen)
Rozsnyó
SírhelyRozsnyó
Alkotott18991920

Tichy Gyula aláírása
Tichy Gyula aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tichy Gyula témájú médiaállományokat.

Tichy Gyula (Rimaszombat, 1879. augusztus 28.Rozsnyó, 1920. június 20.) festőművész, grafikus, Tichy Kálmán festőművész bátyja.

Élete

1897-ben érettségizett a rozsnyói evangélikus gimnáziumban. Gépészmérnöknek készült, de már az első félév után egészségügyi okokból félbehagyta tanulmányait. A budapesti Mintarajziskolába iratkozott át, ahol Székely Bertalan és Gyulay László volt a mestere. Ezek után Münchenben, Hollósy Simon magániskolájában képezte magát tovább, majd a nagybányai festőiskolában dolgozott. Velencében és Dalmáciában járt tanulmányutakon. 1904-től fasori Evangélikus Gimnáziumban, majd 1909-től a rozsnyói Evangélikus Gimnáziumban oktatott rajztanárként.

A KÉVE tagjaként rendszeresen állított ki a kiállításaikon. Számos könyvet illusztrált, grafikai albumokat adott ki (ezek közül legismertebb az Egy tusos üveg meséi, 1909), rajzokat közölt a Móka folyóiratban.

1908-ban és 1909-ben két nyáron át népművészeti gyűjtésen vett részt Feleden, az Iparművészeti Társaság megbízásából.

1914-től a képzőművészet fokozatosan háttérbe szorult az életében, és elsősorban írt, Mars rabjai című tudományos-fantasztikus regényén, illetve Önéletrajzi Szótár c. memoárján dolgozott.

A rozsnyói temetőben található síremlékét öccse, Kálmán tervezte.

Fontosabb művei

Festmények

  • Királyasszonynéném I., II. (1906)
  • Endre királyfi Bizáncban (1906)
  • Álarcok (1911)
  • Jákob és Lea (?)

Grafikai albumok, sorozatok

  • Kuruc rajzok (1907)
  • Egy tusos üveg meséi (1909) Online
  • Easter (1912)

Könyvillusztrációk

  • Árkosi Ferenczi Kálmán: A pálfalvi szélmolnár (elbeszélések, 1911)
  • Hangay Sándor: Meztelen emberek vihar előtt. Lelki portrék (1912) Online
  • Hangay Sándor: A Sátán evangyéliuma (versek, 1911)
  • Krúdy Gyula: Szökés az életből/Szökés a halálból (novellák, 1993)
  • Sajómenti álmok (elbeszélések, 1904)

Írások

Kiállításai

  • Kunsthaus, München, 1914
  • Szent György Céh, Budapest, 1916
  • A Tichy testvérek emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1979
  • Műgyűjtők Galériája, Budapest, 1996
  • Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Pozsony, 2009
  • Rovás Akadémia, Kassa, 2014
  • A festő-poéta. Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2022-23

Galéria

Jegyzetek

  1. Rozsnyói Evangélikus Gimnázium értesítője, 1916 (Hozzáférés: 2022. május 7.)

Források

További információk