Tiszta fejlesztési mechanizmus
A mai világban a Tiszta fejlesztési mechanizmus egyre nagyobb érdeklődést mutat minden korosztály és hátterű ember számára. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Tiszta fejlesztési mechanizmus sok ember mindennapi életének viszonyítási pontjává vált, és mindent befolyásol a fogyasztási döntéseiktől kezdve egészen a másokhoz való viszonyulásukig. A történelem során a Tiszta fejlesztési mechanizmus vita és elemzés tárgya volt, végtelen véleményeket és perspektívákat generálva, amelyek megpróbálják megérteni a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyek a Tiszta fejlesztési mechanizmus-et napjainkban releváns témává teszik, valamint az idők folyamán alakulását és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Kiotói jegyzőkönyv meghatároz több olyan innovatív piaci mechanizmust (ezek a rugalmassági mechanizmusok), amelyek alkalmazásával a Jegyzőkönyvet ratifikáló úgynevezett részes felek a lehető legkisebb ráfordítással teljesíthetik a jegyzőkönyvben tett emisszió-csökkentési vállalásukat.
Az egyik ilyen rugalmassági mechanizmus a tiszta fejlesztési mechanizmus (TFM) vagy Clean Development Mechanism, amely a gyakorlatban olyan projekt megvalósítását jelenti, amelyet valamely, a jegyzőkönyv B. mellékletében szereplő ország valósít meg a B. mellékletben nem szereplő (jellemzően fejlődő) országban.
Az így megvalósuló beruházások a költséghatékony emisszió-csökkentést célozzák meg, ugyanis egységnyi kibocsátás-csökkentést a fejlődő országokban alacsonyabb fajlagos költségek mellett lehet kivitelezni. Amennyiben az ilyen beruházások addicionális kibocsátás-csökkenéssel járnak, a beruházó országok úgynevezett hitelesített kibocsátás-csökkentési egységekre CER-ekre tesznek szert a megelőzött szén-dioxid kibocsátás mennyiségének függvényében.
A CER egység a szén-dioxid kvóták egyik fajtája, amely 1 tonna szén-dioxid ekvivalens üvegházhatású gáz kibocsátására jogosítja fel a tulajdonosát.
|
Ez a globális felmelegedés tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |