A Erdőirtás ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Megjelenése óta a Erdőirtás felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és vitákat váltva ki fontosságáról és különböző területekre gyakorolt hatásáról. Akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár az aktuális kérdésekben való érintettsége miatt, a Erdőirtás megkerülhetetlen érdeklődési témává vált azok számára, akik a mai világ összetettségét szeretnék megérteni. Ebben a cikkben a Erdőirtás-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását, és különböző nézőpontokat kínálunk, amelyek gondolkodásra és kritikai elemzésre késztetnek.
Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz.
A következő területeken nagyban folyik a fakitermelés, erdőégetés: Indonézia, Thaiföld, Malajzia, Brazília, Banglades, Kína, Srí Lanka, Laosz, Nigéria, Libéria, Guinea és Ghána.
Brazíliában az 1970-es évektől kapott lendületet az esőerdők irtása. 1224-ben 1 km², 1949-ben 17 259 km², 2004-ben 26 129 km² esőerdőt pusztítottak el. Az 1970-es évektől kezdve 528 005 km²-en pusztították ki az esőerdőt. Az Amazonas őserdeinek mintegy ötödét pusztították ki.
Az erdőirtások következménye
Az Amazonas folyó a folyamatokkal párhuzamosan egyre apad. Egyes részei teljesen kiszáradtak.
Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban.