A mai világban a Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) (személy, téma, dátum stb.) releváns helyet foglal el a társadalomban és az emberek életében. Hatása minden területre kiterjed, a kultúrától a politikáig, a technológián és a gazdaságon keresztül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) hatását, és azt, hogy hogyan alakította át azt a világot, amelyben élünk. Az eredetétől a mai relevanciáig elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) mindenki számára érdekes téma. Különböző nézőpontokon és tanulmányokon keresztül megpróbáljuk jobban megérteni a Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) jelentőségét társadalmunkban és életünkben.
Tolnay Károly | |
Született | 1813. november 14. Sümeg, Zala vármegye |
Elhunyt | 1897. március 24. (83 évesen) Zalaszentmihály, |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | szentgyörgyi Horváth Mária |
Foglalkozása | jogász |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tolnai és dunaszentgyörgyi Tolnay Károly (Sümeg, Zala vármegye, 1813. november 14. – Zalaszentmihály, 1897. március 24.), jogász, főszolgabíró, táblabíró, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.
Apja, dunaszentgyörgyi Tolnay Gábor (1787–1832) Zala vármegye főjegyzője, anyja, csáfordi és pottyondi Pottyondy Anna volt.
Alap tanulmányai befejezése után a vármegye közigazgatásával foglalkozott: 1837. szeptember 25-e és 1840. szeptember 28-a között a zalaszántói járás alszolgabírája volt, majd 1844. június 10-étól 1847. június 14-éig szántói járás főszolgabírája lett. Tolnay Károly a zalai liberális eszmék egyik vezérlő egyéniség volt Csány Lászlóval, ifjabb Csúzy Pállal, Csertán Sándorral, Deák Ferenccel és Kerkapoly Istvánnal együtt. A szabadságharc előtt, 1847. október 4-én ifjabb Csúzy Pállal együtt választották meg Zala vármegye egyik országgyűlési követévé, amely tisztséget egészen 1848. április 11-éig töltötte be.
Felesége szentgyörgyi Horváth Mária (1817–1898) volt, akitől egy leány- és egy fiúgyermeke született: