Tízpróba

A mai világban a Tízpróba nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Akár munka, akár szociális, kulturális vagy technológiai területen, a Tízpróba sok ember érdeklődésének témája lett. Hatása olyan jelentős volt, hogy számos vitát és ellentmondásos véleményt váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tízpróba különböző oldalait, és elemezzük a hatását különböző kontextusokban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk jobban megérteni a Tízpróba jelentőségét és következményeit a mai világban.

A tízpróba négy futó-, három ugró- és három dobószámból áll

A tízpróba (idegen szóval dekatlon) az atlétika egyik összetett versenyszáma, amely tíz különböző számból épül fel. Versenyeit rendszerint két egymást követő napon keresztül rendezik meg, és a versenyzők sorrendjét az egyes számokban elért eredmények összegeként adják meg. A nyújtott teljesítményt nem a sportoló helyezése, hanem az egyes versenyszámokra érvényes önálló pontozási rendszer segítségével határozzák meg. A tízpróbában általában férfiak számára szerveznek versenyeket, míg a nők körében főleg a hétpróba nevű szám terjedt el.

A versenyszám az ókorban népszerűnek számító ötpróbából fejlődött ki, amely már az olümpiai játékok programjának is része volt. A nyári olimpiai játékok programján először 1904-ben – a maitól némileg eltérő változatban – szerepelt a tízpróba. A jelenlegi világcsúcstartó az amerikai Ashton Eaton, aki 2012-ben állította fel ezt a rekordot 9039 ponttal. A magyar országos csúcsot Zsivoczky Attila tartja 2000 óta, amikor 8554 pontot szerzett.

Versenyszámok

1. nap 2. nap
  • 110 méteres gátfutás
  • 400 méteres futás
  • 1500 méteres futás

Története

Előzmények

A mai értelemben vett tízpróba elődjének az ötpróba (görögül: πένταθλον) tekinthető, amely népszerű sportág volt az ókori Görögországban, és i. e. 708-ből származik az első feljegyzés, amely szerint szerepelt a négyévente megrendezett olümpiai játékok versenyein. Ez a szám a következő versenyekből tevődött össze: távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, stadionfutás és birkózás. Az olümpiai játékok 393-ban bekövetkezett megszűnését követően hosszú időn keresztül nem volt olyan sportverseny, amelyen összetett atlétikai versenyszámot rendeztek volna.

Az első olimpiai évtizedek (1904–1947)

A tízpróbában aranyérmet szerzett Jim Thorpe az 1912. évi nyári olimpiai játékokon


A világháború utáni időszak (1948–1965)

Amerikai–német rivalizálás (1966–1985)

A legutóbbi évtizedek (1986–)

Pontozása

Rekordok

Jegyzetek

  1. ↑ Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2007. 127. o. ISBN 978-963-05-7875-2  
  2. ↑ a b Polgár–Béres 2011, Az összetett versenyzésről általában.
  3. ↑ Decathlon (angol nyelven). Encarta. . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  4. ↑ a b c IAAF Scoring Tables for Combined Events 2004, 7. o.
  5. ↑ Tizenegy éves világcsúcs dőlt meg az olimpiai válogatón. Magyar Olimpiai Bizottság, 2012. június 25. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. ↑ Gécsek a világranglista élén, két atlétikai magyar csúcs a hétvégén. Origo, 2000. június 5. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. ↑ Antwerp 1920 '. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. . (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

További információk

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot