Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Távolugrás milyen hatással volt a társadalom különböző területeire. A Távolugrás napjainkban nagy jelentőségű téma, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a közvélemény figyelmét. A történelem során a Távolugrás kulcsszerepet játszott életünk és a minket körülvevő világról alkotott képünk alakításában. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Távolugrás hogyan befolyásolta a kultúrát, a politikát, a gazdaságot és a társadalom más aspektusait, valamint hogy ennek milyen következményei voltak a jövőre nézve. A különböző nézőpontok és bizonyítékok feltárásával reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a releváns témát, és ösztönözzük a jelenlegi és jövőbeli hatások kritikai gondolkodását.
távolugrás | |
Legfelsőbb vezető testület | Nemzetközi Atlétikai Szövetség |
Első játék | ókor |
Leghíresebb sportolók | Carl Lewis |
Technikák | ollózás, lépés, homorítás |
Kategória | atlétika |
Olimpiai | igen |
A távolugrás atlétikai versenyszám, az ugrószámok egyike. Célja, hogy nekifutásból elrugaszkodva a lehető legtávolabbra ugorjon a távolugró.
Már az ókori görögök is ismerték. Napjainkban az olimpiai játékok versenyszámai közt is szerepel.
A salakkal vagy szintetikus anyagokkal töltött futópálya minimum 40 m, maximum 45 m hosszú. Szélessége 1,22 és 1,25 m között van, mindkét oldalán 5 cm vastag fehér csíkkal.
Az ugrógödör legalább 9 m hosszú, 2,75 m széles és 30 cm mély homokkal töltött gödör. A homokot minden ugrásnál (az érvénytelennél is) el kell egyengetni. Az elugrás helyét egy fából vagy más alkalmas, merev anyagból készült 1,22-1,25 m hosszú, fehér gerendával kell jelölni, ez a rugaszkodóléc. A lécnek a futópályával egy szintben kell lennie, keresztezve azt. Mögé plasztilin betétet vagy homokot kell szórni, ami jelzi az esetleges belépést és az ugrás érvénytelenségét.
Hibás a kísérlet, hogyha: