A mai világban a Ujvárosi Miklós nagyon fontos és érdekes téma lett. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a munkahelyi relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Ujvárosi Miklós-nek sikerült az emberek széles körének figyelmét felkelteni. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Ujvárosi Miklós állandó vita és vita tárgyaként pozícionálta magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ujvárosi Miklós-hez kapcsolódó különböző szempontokat és szempontokat, hogy teljes és részletes elemzést adhassunk a Ujvárosi Miklós-hez kapcsolódó mai fontosságáról.
Ujvárosi Miklós | |
Született | 1913. január 25. Hajdúnánás |
Elhunyt | 1981. augusztus 15. (68 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | botanikus, egyetemi oktató |
Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1938) |
Kitüntetései | a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1973) |
Sírhelye | Farkasréti temető (2-8-10) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ujvárosi Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ujvárosi Miklós (Hajdúnánás, 1913. január 25. – Budapest, 1981. augusztus 15.) magyar botanikus. Mezőgazdasági növénytannal, florisztikával, herbológiával foglalkozott, ő a magyar agrobotanikai iskola megalapítója.
A hajdúnánási gimnázium elvégzése után 1938-ban a Debreceni Tudományegyetem bölcsészeti karán doktorált, 1952-ben kandidátusi fokozatot is szerzett.
Egyetemi oktató, 1943-tól gazdasági tanintézeti tanár, 1947-től a debreceni agrártudományi egyetemen adjunktus. Az ország valamennyi mezőgazdasági jellegű egyetemén tartott szakterületéről, a gyomokról előadásokat. A Szent István Egyetem jogelőd intézményeiben, főleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendszeresen, de a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen is többször szerepelt meghívott előadóként.
A debreceni botanikus kert vezetője, 1941-43-ig a kolozsvári kert főintézője volt. 1949-től 1955-ig Pallagon, majd Martonvásáron részlegvezető. 1955-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig vezette az MTA Vácrátóti Botanikai Kutató Intézet Botanikus kertjét, 24 éven keresztül a kutatóintézet igazgató-helyettese volt.
Flóra- és vegetációkutatóként, ökológusként fő kutatási témája a magyarországi szántóföldi gyomnövények voltak. Országos elterjedésük felmérését (1949, 1952) a saját és Balázs Ferenc cönológiai felvételezési módszerével végezte. Ezután is évtizedeken át végzett részletes helyszíni vizsgálatokat, számos szakcikket, kiadványt, terjedelmes kézikönyvet publikált a szántóföldi gyomnövények témájában. 1973-ban adták ki a kutatásainak összefoglalását adó „Gyomnövények” és „Gyomirtás” című könyveket, ebben az évben az Állami Díjat (III. fokozat) is megkapta a gyomnövények elleni védekezés tudományos alapjainak kidolgozásában végzett munkásságáért.
Művelt volt és sokoldalú. Barátjának tudhatta többek között Ferencsik János karmestert is. Mozgáskorlátozottsága miatt egész élete hatalmas küzdelem volt.
Munkájának, a gyombiológiai iskolának folytatásaként tanítványai 1984-ben megalakították a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságot. 1988-ban Hajdúnánáson és Debrecenben emlékülést rendeztek tiszteletére. A Magyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasága emlékérmet nevezett el róla. Emlékoszlopa megtalálható a hajdúnánási gimnázium melletti parkban, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet kutatóházának falán is emléktábla őrzi emlékét. A Soó Rezső botanikusprofesszor születésének 100. évfordulójára kiadott bélyegen tévedésből Ujvárosi Miklós szerepelt.