Upernavik
Mai cikkünkben a Upernavik-ről fogunk beszélni, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Upernavik olyan probléma, amely sokféle embert érint, mivel a mindennapi élet különböző területeire kihat. Ebben a cikkben a Upernavik-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és részletes áttekintést adjunk erről a témáról. Megvizsgáljuk történetét, jelenlegi hatását, valamint lehetséges jövőbeli következményeit. Ezenkívül elemezzük a Upernavik-re vonatkozó különböző véleményeket és megközelítéseket, hogy jobban megértsük ezt a témát. Csatlakozzon hozzánk a Upernavik teljes elemzéséhez!
| Upernavik | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Grönland |
| Megye | Kitaa |
| Község | Upernavik község |
| Irányítószám | 3962 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1092 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Upernavik
Pozíció Grönland térképén
| |
 é. sz. 72° 47′ 02″, ny. h. 56° 09′ 02″Koordináták: é. sz. 72° 47′ 02″, ny. h. 56° 09′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Upernavik témájú médiaállományokat. | |
Upernavik (1936-ig Upernivik) kisváros Nyugat-Grönland partvidékén, Upernavik község székhelye.
Fekvése
Az Upernavik-szigeten elterülő kisváros a Baffin-öböl keleti partvidékén fekszik, mintegy 700 kilométerrel északra az északi sarkkörtől. A téli középhőmérséklet –20 és –15 °C közötti, a nyári középhőmérséklet eléri az 5 °C-ot is, ami ebben az északi szélességben enyhének számít. A városkától délre lévő, védettebb Eqalugaarsuit-öböl partján kisebb fűzfaliget található, ami még akkor is ritka látvány Nyugat-Grönlandon, ha a fák magassága nem haladja meg a 2 métert. Talán ennek köszönhető a település neve is, amelynek jelentése: ’tavaszi hely’.
Története
Mai ismereteink szerint Upernavik a vikingek által elért legészakibb grönlandi területen fekszik. Korabeli viking krónikák alapján feltételezhető, hogy a nyugat-grönlandi partokon észak felé nyomuló vikingek egy csoportja 1267-ben alig pár fokkal északabbra, a 76. szélességi fokig jutott el. 1824-ben egy Pelimut nevű eszkimó találta meg a városkától északra fekvő Kingigtorssuaq-szigeten a feltehetőleg a 13–14. században, de legkésőbb 1333 körül készült kingigtorssuaqi rúnakövet, amelyet a már kihalt grönlandi norvég nyelven írtak. A vikingek kalandozásaik során gyakran emeltek kőhalmokat, ún. cairneket az általuk meghódított vagy megismert területeken. Ezek jellemzően sírhalmok voltak, de esetenként csupán azért építették fel őket, hogy ekképpen jelezzék ottjártukat. Ez utóbbi típusba tartozik az egyenlő oldalú háromszöget kiadó, három kingigtorssuaqi cairn is. Egyiküknél találták meg a 11,2 centiméteres rúnakövet, amely a cairneket emelő harcosok nevét sorolja fel:
| „ | el=likr * sikuaþs : so=n:r * ok * baan=ne : torta=r son : ÷ ok enriþi * os son : laukardak*in : fyrir * gakndag hloþu * ua=rda te * ok rydu : …… | ” |
| „ | Erlingr Sighvats sonr ok Bjarni Þórðar sonr ok Eindriði Odds sonr laugardagin fyrir gagndag hlóðu varða þe ok …… | ” |
| „ | Erlingur Sighvatsson, Bjarni Þórðarson és Indriði Oddsson a Gagn-napot megelőző szombaton emelte ezeket a cairneket …… | ” |
A felirat utolsó hat jelének értelmezése bizonytalan, összefüggéstelen rúnajelek sorozatának tűnik. Egyes feltételezések szerint ezek a jég fogságából kiszabadult hajókra, s – korabeli viking naptárak összevetésével – a cairnállítás évére, 1244-re utalnak. Ez esetben a rúnakő keletkezésének pontos ideje 1244. május 7-e. A kingigtorssuaqi rúnakövet ma a koppenhágai Nemzeti Múzeumban (Nationalmuseet) őrzik.
A mai Upernavik települést 1772-ben alapították dán telepesek, akik később a zord időjárás elől délebbre húzódtak. A város lakóinak nagyobb része ma eszkimó. Javarészt halászatból tartják fenn magukat, de az itt élők egy része továbbra is a hagyományos fóka- és jegesmedve-vadászattal foglalkozik.
Látnivalók
Upernavik arculatát – más északi településekhez hasonlóan – a szabálytalanul szétszórt, színesre festett faházak tömege határozza meg. A város kis fatemploma 1832-ben épült, ez Upernavik egyik legrégibb épülete, ma az Upernaviki Múzeum (Upernaviup Katersugaasivia) része. Ez utóbbi Grönland első, 1951-ben alapított helytörténeti múzeuma, amelyben a nyugat-grönlandi eszkimók életét, halászó-vadászó életmódját, valamint az 1950 előtti grönlandi bankjegyeket és pénzérméket bemutató állandó tárlatok láthatóak.
A városkától északkeletre pár kilométeres távolságra találhatóak Qataarmiut eszkimó település romjai. Északra fekszik az a Kingigtorssuaq-sziget, amelyen 1824-ben a kingistorssuaqi rúnakövet megtalálták.
Az Air Greenland helikopterjáratokat üzemeltet Upernavik és más nagyobb grönlandi települések között, egyúttal itt található a nyugat-grönlandi kompjáratok legészakibb állomása.
Testvérvárosok
Városkép
Jegyzetek
Források
- Enterline 2002: James Robert Enterline, Erikson, Eskimos & Columbus: Medieval European knowledge of America, Baltimore, Johns Hopkins University Press, 2002
- Ingstad & Ingstad 2001: Helge Ingstad & Anne Stine Ingstad, The Viking discovery of America: The excavation of a Norse settlement in L’Anse aux Meadows, Newfoundland, New York, Checkmark Books, 2001
- Swaney 1994: Deanna Swaney, Iceland, Greenland & the Faroe Islands: A travel survival kit, Melbourne, London, Lonely Planet, 1994
Külső hivatkozások
- Upernavik hivatalos honlapja
- Az Upernaviki Múzeum hivatalos honlapja Archiválva 2007. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
