Ma a Urál (folyó) olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A modern társadalomra gyakorolt hatásával a Urál (folyó) számos területen vita tárgyává vált, a politikától és a gazdaságtól a populáris kultúráig és technológiáig. Ilyen jelentős hatás mellett alapvető fontosságú, hogy megértsük a Urál (folyó) következményeit és következményeit mindennapi életünkben. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Urál (folyó)-et és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását, tájékozott és releváns perspektívát kínálva a témában.
Urál | |
Az Urál Atiraunál | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország Kazahsztán |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 2428 km |
Forrásszint | 850 m |
Vízhozam | 400 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 231 000 km² |
Forrás | Déli-Urál (Oroszország) |
é. sz. 54° 42′ 03″, k. h. 59° 25′ 02″ | |
Torkolat | Kaszpi-tenger (Kazahsztánban) |
é. sz. 46° 53′ 02″, k. h. 51° 37′ 01″ | |
Elhelyezkedése | |
Az Urál vízgyűjtő területe | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Urál (oroszul cirill betűkkel Урал ) folyó Oroszországban és Kazahsztánban. 1775-ig oroszul Яик (átírva Jaik, kiejtve inkább jajik), kazak nyelven pedig Zsajik a neve. A folyó nevét II. Katalin orosz cárnő változtatta Urálra a Pugacsov-felkelés leverése után; Pugacsov első kiáltványa ugyanis az e folyó mentén élő kozákokat szólította meg 1773-ban. Az Európa és Ázsia közti határ egyik szakaszát alkotja.
A folyó hossza: 2428 km, vízgyűjtő területe 231 000 km2. A Déli-Urálban, az Uraltau hegységben (a Belaja folyó forrásának közelében) ered. Kezdetben egyenesen dél felé folyik; Orszk városánál élesen nyugatra fordul, majd mintegy 850 km után – már kazah területen – Oral (oroszul Uralszk) város környékétől ismét déli irányban folyik tovább; Atirau (korábban oroszul Gurjev) város alatt deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe.
Felső szakaszán a meder esése 0,5%, alsó szakaszán jóval kevesebb, csupán 0,05%. Felső és középső szakaszán viszonylag sok mellékfolyó vizét veszi fel, de az alsó szakaszon – a sztyeppén és a Kaszpi-mélyföldön – mellékfolyói nincsenek, vízutánpótlása megszűnik, sőt a tengerig még veszít is vizéből az erős párolgás miatt.
A folyó novembertől április elejéig befagy, az alsó szakaszon valamivel rövidebb ideig. A jeges időszak Orenburgnál kb. öt hónapig tart. Tavaszi árvizei nagy áradásokkal járnak, ezek kialakulását a felső szakaszon létesített víztározók némileg csökkentik
Jelentősebb városok a folyó mentén:
A folyó felső szakaszán több víztározót létesítettek az uráli iparvállalatok és városok, elsősorban Magnyitogorszk igényeinek kielégítésére. Közülük legjelentősebb az Iriklinszkiji-víztározó és az ott létesített 30 MW-os vízerőmű. Az Orszk, Novotroick és környékének vízellátását biztosító víztározó 1958-ban készült el, ekkor területe 260 km2, hossza 70 km, tároló képessége 3,3 km3 volt.