Ebben a cikkben a Västergötland tartomány lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Västergötland tartomány kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a Västergötland tartomány minden oldalát, az eredetétől a mai fejlődéséig. Függetlenül attól, hogy szenvedélyes a téma iránt, vagy egyszerűen csak szeretne többet megtudni róla, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a Västergötland tartomány-be.
Västergötland | |
Västergötland címere | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Történelmi országrész | Götaland |
Megye | Västra Götaland megye |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 382 615 fő (2020. dec. 31.) |
Földrajzi adatok | |
Terület | |
Összesen | 16 672 km² |
Jellegzetes virág | |
svédül | Ljung (Csarab) |
latinul | Calluna vulgaris |
Jellegzetes állat | Daru (Trana) |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 57° 43′ 41″, k. h. 12° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 57° 43′ 41″, k. h. 12° 42′ 00″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Västergötland témájú médiaállományokat. |
Västergötland () ⓘ Svédország egyik történelmi tartománya Dél-Svédországban. Szomszédai: Bohuslän, Dalsland, Värmland, Östergötland, Småland és Halland tartományok, valamint a Kattegatt, a Vänern és Vättern tavak.
1999-ben Skaraborg, Älvsborg valamint Göteborg és Bohus megyéket a mai Västra Götaland megyébe olvasztották bele. A tartomány az új megye területén fekszik, kivéve Habo és Mullsjö járásokat, amelyek most Jönköping megyében vannak.
Västergötland városai (a városjog elnyerésének éve)
A címert 1560-ban, I. Vasa Gusztáv temetésekor kapta. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren.