Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vargha Imre-et és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Vargha Imre megragadta az emberek fantáziáját, és heves vitákat váltott ki jelentéséről és relevanciájáról. Ez a jelenség kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában, befolyásolva a társadalom felfogását és megközelítését a kérdések széles körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vargha Imre többféle dimenzióját és befolyását többek között a politika, a technológia, az oktatás területén. Elemezzük a Vargha Imre-re vonatkozó különböző nézőpontokat is, így teljesebb és gazdagabb megértést tesz lehetővé annak fontosságáról a jelenlegi panorámában.
Vargha Imre | |
Magyarország pénzügyi államtitkára (mint adminisztrációs vezető miniszteri hatáskörrel) | |
Hivatali idő 1931. július 24. – december 16. | |
Előd | Károlyi Gyula |
Utód | Korányi Frigyes |
Született | 1876. február 26. Szolnok |
Elhunyt | 1945. március 13. (69 évesen) Budapest |
Párt | Egységes Párt |
Foglalkozás |
|
Vargha Imre (Szolnok, 1876. február 26. – Budapest, 1945. március 13.) magyar közgazdász, 1931-ben állami megbízott pénzügyminiszteri hatáskörben.
A budapesti tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet. Hivatali pályáját 1894-ben a pénzügyminisztériumban kezdte. 1916-ban tanácsjegyző, majd elnöki titkár a közigazgatási bíróságon, 1918-ban közigazgatási bírónak nevezték ki. 1921-től 1935-ig pénzügyi államtitkár, közben 1931. július 24-től december 16-ig meg volt bízva a pénzügyminisztérium adminisztratív teendőinek intézésével miniszteri hatáskörben. 1931–1935-ben Pécs város egységes párti országgyűlési képviselője. 1936–1944-ben a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke. 1928-tól kezdve a közgazdaságtudományi karon mint t. ny. r. tanár pénzügyi jogot adott elő. Több éven át részt vett az Adó- és Illetékügyi Szemle szerkesztésében. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének elnöke volt.