Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848)
Napjainkban a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) a világ számos embere számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. A politikától a tudományig a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) jelentős mértékben bizonyította hatását és befolyását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) különböző oldalait és dimenzióit, elemezve annak fontosságát és relevanciáját a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a különböző ágazatokra gyakorolt hatását és a jövő átalakításának lehetőségét.
| Vasárnapi Újság | |
 | |
| Az első szám címoldala | |
| Adatok | |
| Típus | hetilap |
| Ország |  Magyarország |
| Alapítva | 1834 |
| Megszűnt | 1848 |
| Főszerkesztő | Brassai Sámuel |
| Szerkesztő | Brassai Sámuel |
| Nyelv | magyar |
Vasárnapi Újság a reformkor legolcsóbb ismeretterjesztő hetilapja volt, amely Kolozsváron jelent meg az Erdélyi Híradó melléklapjaként 1834-1848 közt.
A lap kiadói, szerkesztője, tartalma
Az erdélyi kaszinó szorgalmazta a lapalapítást Bölöni Farkas Sándor elgondolása nyomán. Brassai Sámuel szerkesztette ismeretterjesztés és népművelési célzattal. A 12 számot megért 1834-es Garasos Tár szolgált mintául, s főleg az Európa-szerte elterjedt úgynevezett penny-magazinok (széles olvasóközönségnek szánták olcsó pénzért). Közhasznú ismereteket adtak közre a politika, a társadalom, a gazdaság és a tudományok területéről. A külföldi hírek rovatot 1840-ig Kriza János szerkesztette.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2227. o. ISBN 963-05-6807-1