Vasziló
A mai világban a Vasziló olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Vasziló ma már figyelembe veendő alapvető elemmé vált. Az évek során a Vasziló vitákat, vitákat és különböző álláspontokat generált, amelyek rányomták a bélyegét arra, ahogyan mi észleljük és viszonyulunk hozzá. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vasziló-et körülvevő különböző szempontokat, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, elemezve jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait.
| Vasziló (Vasiľov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1554 |
| Polgármester | Anton Grígel |
| Irányítószám | 029 51 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 840 fő (2021. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 87 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 652 m |
| Terület | 9,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 21′, k. h. 19° 23′Koordináták: é. sz. 49° 21′, k. h. 19° 23′ | |
| Vasziló weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vasziló (szlovákul Vasiľov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
Námesztótól 11 km-re délnyugatra, az Hrustin-patak partján fekszik.
Története
A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, az árvai várhoz tartozott a falusi bíró igazgatása alatt. 1554-ben „Wasylow” alakban említik először. Az uradalom birtokosa ekkor Thurzó Ferenc volt, aki megbízta Hyra Félixet, hogy ezen a helyen új falut alapítson. Az alapító leszármazottai ma is élnek a községben. Első lakói ruszin pásztorok voltak. Az első adóösszeírás szerint 4 jobbágytelke volt. Lakói a 16. század közepén épített lokcai fatemplomba jártak istentiszteletre. 1624-ben mintegy 90-en lakták. 1715-ben 150 volt a lakosok száma. 1778-ban 269-en éltek a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VASZILÓ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Námesztóhoz 1/2 mértföldnyire; határja tsupán tavaszi vetést terem.”
1828-ban 87 házában 448 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaszilló, tót falu, Árva vmegyében, 448 kath. lak. Árpát, zabot termeszt. Gyolcsot sző. Sessiója 32 5/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
1899 után nevét „Kisvászoly”-ra magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 386, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 768 lakosából 764 szlovák volt.
2011-ben 795 lakosából 781 szlovák.
Nevezetességei
- A Fájdalmas Szűznek szentelt kápolnája 1918-ban épült, barokk mellékoltára a 18. század első felében készült.
- Római katolikus templomát 1990 és 1998 között építették. Alapkövét még II. János Pál pápa áldotta meg első szlovákiai útja során.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal Archiválva 2018. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Községinfó
- Vasziló Szlovákia térképén
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Námesztói járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
