Zubrohlava

Napjainkban a Zubrohlava olyan téma, amely aktuálissá vált a mai társadalomban. Az idő múlásával a Zubrohlava beszédtéma és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó a politikáról, a tudományról, a szórakoztatásról vagy a mindennapi életről. Erről a kérdésről változatosak a vélemények, és a Zubrohlava-el kapcsolatos álláspontok is hasonlóak. Ebben a cikkben a Zubrohlava-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a mai hatásig a Zubrohlava olyan téma, amely soha nem szűnik meg érdeklődést kelteni, és arra hív bennünket, hogy gondolkodjunk el fontosságáról a mindennapi életünkben.

Zubrohlava
A templom.
A templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rangközség
Első írásos említés1588
PolgármesterPavol Bugeľ
Irányítószám029 43
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámNO
Népesség
Teljes népesség2354 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság630 m
Terület15,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 26′ 39″, k. h. 19° 30′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 39″, k. h. 19° 30′ 42″
Zubrohlava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zubrohlava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zubrohlava (szlovákul Zubrohlava) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Námesztói járásában.

Fekvése

Námesztótól 5 km-re északkeletre fekszik.

Története

A falu a 16. század második felében keletkezett a vlach jog alapján. 1588-ban „Zubrohlawa” néven említik először. Az árvai várhoz tartozott, lakói földművesek és vászonszövők voltak, de festőműhelye, kallómalma, fűrésztelepe és téglaégetője is volt. 1715-ben 525-en lakták. 1778-ban 542 volt a lakosai száma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBROHLAVA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, a’ kiknek Templomjok szép toronnyal ékesíttetik, fekszik Szlanicza vize mellett, ugyan Szlanicza nevű helység felett, Námesztóhoz 1/2 mértföldnyire; lakosai többnyire gyoltsal kereskednek, határja rozsot tsekélyen, zabot, és árpát pedig meglehetősen terem.

1828-ban 173 házában 1007 lakosa élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zubrohlava, tót f. Árva v. 992 kath., 2 evang., 13 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Nagy fejéritő intézet, több épületekkel. Vendégfogadó. Fa lerakóhely. Gyolcscsal igen nevezetes kereskedést üznek Erdélyországba; a honnan a földmüvelést csak nem csupán az asszonyok folytatják. Sessioja: 73 3/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

A 20. században lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, fafeldolgozással, kosárfonással foglalkoztak. 1958-ban nagy árvíz pusztított a településen.

Népessége

1910-ben 763, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2177 lakosából 2139 szlovák.

Híres személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Commons:Category:Zubrohlava
A Wikimédia Commons tartalmaz Zubrohlava témájú médiaállományokat.