Ez a cikk a Veress Miklós (költő) témával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban nagyon fontos téma. A Veress Miklós (költő) számos területen nagy érdeklődést váltott ki, hiszen hatása a társadalom számos területén érezhető. Az évek során a Veress Miklós (költő) egyre nagyobb jelentőségre tett szert, ami felkeltette az akadémikusok, szakemberek és szakértők érdeklődését a terület iránt. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Veress Miklós (költő) alapos elemzése és megértése annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk következményeit és következményeit. Ezért ebben a cikkben a Veress Miklós (költő)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig.
Veress Miklós | |
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
Élete | |
Született | 1942. január 13. Barcs |
Elhunyt | 2019. július 9. (77 évesen) |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Veress Gyula Tamás Katalin |
Házastársa | Baranyi Ilona Erzsébet (1976–2019) |
Gyermekei | Krisztina (1967–) Blaha Márta (1970–) (nevelt) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | versek, mesék |
Első műve | Erdő a vadaknak (vers, 1972) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1973, 1985) Áprily-díj (1984) SZOT-díj (1984) Kortárs-díj (1996) Arany János-jutalom (2002) Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2004) |
Veress Miklós (Barcs, 1942. január 13. – 2019. július 9.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus.
Szülei: Veress Gyula és Tamás Katalin. 1960–1965 között végzett a Szegedi Tudományegyetem magyar-orosz szakán. 1965–1966 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. Tanított, majd a Szegedi Egyetem (1965–1969), 1969–1974 között a Délmagyarország, 1974–1975 között az Élet és Irodalom munkatársa volt. 1975–1981 között a Mozgó Világ folyóirat felelős, majd főszerkesztője volt. 1976 óta az Írószövetség választmányi tagja. 1980 óta a Magyar PEN Club intézőbizottságának tagja. 1981–1986 között ismét az Élet és Irodalom főmunkatársa volt. 1986-tól 1988-ig az Írószövetség főtitkára volt. 1988 óta szabadfoglalkozású író.
Felkészültsége, a magyar költői hagyományhoz való visszanyúlása, a költő-szerep etikai meghatározása különböztette meg líráját nemzedéktársaiétól. A rapszódiák, hosszú-versek zaklatottsága később ironikus, kiábrándult hangra változott. Költészetében hangsúlyos a szerelem mint alapérték, mint a belső szabadság területe. Az orosz, ukrán, grúz, észt, bolgár, szerb, török, holland irodalom számos művét fordította.
Dalszövegírója Dinnyés József nagy sikerű, Karrier című dalának 1967-ben.