Veri az ördög a feleségét

A mai világban a Veri az ördög a feleségét nagyon releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása különböző területeken érezhető volt, a politikától a technológiáig, a kultúráig és általában a társadalomig. A Veri az ördög a feleségét szenvedélyes vitát váltott ki, és számos vizsgálatot és tanulmányt indított a válaszok és megoldások keresése érdekében. A Veri az ördög a feleségét megjelenése óta érdeklődést és vitát váltott ki, és megkérdőjelezte azt a módot, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük és megértjük. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Veri az ördög a feleségét jelenségét, megvizsgálva annak számos oldalát és lehetséges jövőbeli hatását.

Veri az ördög a feleségét
1977-es magyar film
RendezőAndrás Ferenc
Műfajfilmvígjáték
ForgatókönyvíróAndrás Ferenc
Bereményi Géza
Kertész Ákos
FőszerepbenPásztor Erzsi
Szabó Lajos
Pécsi Ildikó
Sarlai Imre
Spányik Éva
Constantin Anatol
Fésűs Mária
Bíró Zoltán
Szakács Zsuzsa
ZeneKovács György
OperatőrKoltai Lajos
VágóMorell Mihály
HangmérnökKovács György
JelmeztervezőD. Forgó Teréz
DíszlettervezőRomvári József
Gyártás
GyártóHunnia Filmstúdió
OrszágMagyarország Magyarország
NyelvMagyarország magyar
Forgatási helyszínRévfülöp
Balatongyörök
Szigliget
Balatonederics
Vasvár
Sümeg
Budapest
Játékidő95 perc
Képarány1,66:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Mokép
BemutatóMagyar 1977. augusztus 25.
NDK 1978. május 19.
Amerikai Egyesült Államok 1978. december 13.
Díj(ak)Hyères: Humor-díj András Ferencnek.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

A Veri az ördög a feleségét 1976-ban forgatott, 1977-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra, András Ferenc rendezésében.

Cselekmény

Augusztus 20. A vasutas Kajtár családnál nagy a sürgés-forgás. Pesti rokonuk jön nagyhatalmú funkcionárius főnökével, Vetró Gézával és családjával. A család reménykedik, hogy bávatag gyermekeik így remek álláshoz jutnak. Kajtárné igazi lakomát készít a vendégek tiszteletére, aminek még soha senki nem tudott ellenállni. Csak egy a bökkenő: Vetró Géza gyomorbajos, így kissé kelletlenül tekint az ünnepi ebédre.

Szereplők

Forgatási helyszínek

Kajtárék háza a révfülöpi Tabody villa volt. A templomi és falusi jeleneteket Vasváron vették fel, Kajtárék új háza Balatongyörökön volt, a temetői jeleneteket Sümegen vették fel. Az aranylakodalom jeleneteit egy szigligeti pincében vették fel.

Érdekességek

  • A forgatás elég mostoha körülmények között zajlott, mert kevés nyersanyagot kaptak, így minden celluloid-szalaggal spórolni kellett.
  • A filmet majdnem betiltották, mert az akkori stúdióvezetők meg voltak ijedve, hogy a gyomorbajos miniszter rossz fényt vet a politikai vezetőkre. Aztán levetítették a pártüdülőben, ahol Kádár Jánosnak, és még néhány vezetőnek annyira tetszett, hogy ezután már semmi akadálya nem volt annak, hogy bemutassák.
  • A „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a késő Kádár-kori „fejlett szocializmust".
  • András Ferenc vasutas családból származik, és a vasutas történeteknél a saját nagyapjának az élményeit írta bele a forgatókönyvbe.
  • A film forgatása 1976. szeptember 9-én kezdődött, és 24 nap alatt egyhuzamban forgatták le.

Díjak

Televíziós megjelenés

M1, M2, Duna, Szegedi VTV, Miskolc TV, Debrecen TV, TV2 (1. logó), Filmmúzeum, M3, M5, Duna World, Magyar Mozi TV

Jegyzetek

Források