A következő cikk a Vid Rižner problémájával foglalkozik, amely az elmúlt években vált aktuálissá. A Vid Rižner megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében, vitákat és reflexiókat váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. A Vid Rižner tanulmányozás és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó többek között a tudományról, a technológiáról, a történelemről, a politikáról, a kultúráról. Ebben a cikkben a Vid Rižner-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük annak érdekében, hogy átfogó és átfogó képet kapjunk jelentéséről és következményeiről.
Vid Rižner | |
Született | 1793. március 6. Gorišnica |
Elhunyt | 1861. április 8. (68 évesen) Graz |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vid Rižner témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vid Rižner (németül Veit Rischner, álnevén Herr Dalemisel) (Gorischnitz, 1793. március 6. – Graz, 1861. április 8.) szlovén író, pap, ferences rendi szerzetes.
Pettau (ma Ptuj, Szlovénia) környékén született, a mai Gorišnicában, közel a horvát határhoz. Teológiát és filozófiát tanult Grazban. Felső-Stájerországban volt káplán, adminisztrátor és igazgatója a süketnémák intézetének Grazban. 1854-ben a grazi papnevelde részére 2000 aranyforintot hagyományozott.
Peter Dajnko nyelvi elképzeléseinek támogatója volt, aki részben pettaui nyelvjárás alapján alakított ki irodalmi nyelvet és egy saját helyesírást is kifejlesztett. Misés és imádságos könyvet is írt. Egyik paptársával, Koloman Kvasszal közösen lefordította a négy evangéliumot stájer-szlovén nyelvre (s Dajnko is hasonlóan törekedett a Biblia lefordítására), de mivel nem írt hozzá szükséges előszavakat és megjegyzéseket, ezért az egyháztól nem kapott engedélyt a megjelentetésére. A szlovén helyesírási viszályban éppúgy kivette a részét, s bár Dajnko mellett foglalt állást, rajta kívül nem sok támogató akadt, ezért nem lehetett megakadályozni, hogy Dajnko helyesírását be ne tiltsák.