Vigo

Ebben a cikkben a Vigo lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma szakértők és hobbibarátok figyelmét egyaránt felkeltette. A Vigo eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amely jelentős nyomot hagyott a társadalomban. A következő oldalakon a Vigo körüli bonyolult részletekbe fogunk beleásni, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Reméljük, hogy ezzel a kíváncsi feltárással feltárjuk a Vigo mögött rejlő fontosságot és jelentést, és teljesebb és gazdagabb betekintést nyújthatunk olvasóinknak ebbe az izgalmas témába.

Vigo
Vigo látképe
Vigo látképe
Vigo címere
Vigo címere
Vigo zászlaja
Vigo zászlaja
Becenév: Az olivaolaj városa
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségGalicia
TartományPontevedra
Rangönkormányzat Galiciában
SzékhelyVigo City
PolgármesterCorina Porro Martínez
Irányítószám36201–36216
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség293 652 fő (2023)
Népsűrűség2676 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság28 m
Terület109,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 14′ 09″, ny. h. 8° 43′ 36″Koordináták: é. sz. 42° 14′ 09″, ny. h. 8° 43′ 36″
Vigo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vigo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vigo Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének legnagyobb városa. Pontevedra tartományban található. A 2005-ös népszámlálás szerint lakossága 293 725 fő, a körzetébe tartozó területen összesen 420 672, így Spanyolország tizennegyedik legnagyobb nagyvárosi körzete. A város halászatáról, ételeiről, kulturális és éjszakai életéről illetve RC Celta de Vigo nevű focicsapatáról ismert.

Történelme

Vigónak hosszú történelme van, egy hegyi erődre (Castro) és egy római településre épült. Általánosan elfogadott az a nézet, hogy neve a latin vicus szóból származik. A középkor alatt a kis falu a környező városokhoz, főként Tuihoz tartozott, és számos viking támadásnak esett áldozatul.

Lakossága annyira kevés volt, hogy a 15. századig nem is tartották igazi falunak. A legkorábbi emlékek is az ezt követő időkből származnak.

A 16. és 17. században a várost többször megtámadták. 1585-ben és 1589-ben Francis Drake rajtaütött, és egy ideig uralta, eközben számos épületet leégetett. Néhány évtizeddel később 1617-ben a török kalózok próbálták megtámadni. Ennek eredményeként 1656-ban városfalat építettek, IV. Fülöp uralma alatt. Ezek egy részét a mai napig megőrizték.

Ebben a korszakban kezdték kiépíteni az első kereskedelmi kapcsolatokat, a város számos privilégiumot kapott a spanyol királyoktól.

1702-ben egy tengeri csata zajlott le, és 1719-ben, mivel a Vigótól távol lévő spanyol flotta éppen Skóciát próbálta támadni, a várost ideiglenesen megszerezte az brit flotta.

1808-ban a francia hadsereg Napóleon császár birodalmához csatolta Spanyolországot, habár Vigo 1809. januárjáig meghódítatlan maradt. Később Vigo volt Galicia első városa, amely felszabadult a francia uralom alól, ezt minden március 28-án Reconquista néven (magyarul: visszahódítás) ünneplik meg.

A város nagyon gyorsan nőtt a 1920. században. Ez azt eredményezte, hogy gyakran módosítani kellett az elrendezését, ezáltal kevésbé rendezettebb, mint más galiciai városok. Itt halt meg Héjjas Iván.

Demográfia

Vigo lakosságának alakulása 1900-tól
Vigo népességszám-változása 1991 és 2005

 között

1991 1996 2001 2004 2005

276 109 286 774 280 186 292 059 293 725

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
287 282
292 059
294 772
297 332
297 241
294 997
292 817
293 642
293 837
293 652
2001200420072009201120142016201820212023
Adatok: Wikidata

Nevezetességek

  • Szűz Mária apátsági templom (Colegiata de Santa María)
  • Halászkikötő (Dársena del Berbés)
  • Castelos-palota (Paso de Castelos)
  • San Sebastian-erőd (Castillo de San Sebastián)
  • Castro-erőd (Castillo de Castro)
  • Cíes-szigetek (Islas Cíes)

Gazdaság

Vigo Galicia vezető iparvidéke, automatizált gyárakkal, hajógyárakkal és kisegítő iparral. Galicia legtöbb munkást foglalkoztató cége, a PSA Peugeot Citroën is itt található. 2003-ban összesen 473 000 járművet gyártott, amelynek 88%-át Spanyolországon kívül adták el.

Vigo a legnagyobb halászkikötő Európában, és a világ legnagyobb halászcégének, a Pescanovának ad helyet.

Oktatás

A Vigói Egyetem, amely korábban Santiago de Compostela egyetemének részeként működött, a város hegyes, külső területén helyezkedik el.

Jegyzetek

  1. Municipal Register of Spain of 2023

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Vigo
A Wikimédia Commons tartalmaz Vigo témájú médiaállományokat.