Mai cikkünkben a Vihardagály izgalmas világába fogunk beleásni. Legyen szó a Vihardagály történetéről, a mai társadalomra gyakorolt hatásairól, a Vihardagály-hez kapcsolódó technológiai fejlődésről vagy bármely más releváns vonatkozásról, ez a téma kétségtelenül általános érdeklődésre tart számot. Ezért a következő sorokban elmélyülünk annak eredetében, fejlődésében és a Vihardagály manapság betöltött szerepében. Ezenkívül különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni a Vihardagály-ről, azzal a céllal, hogy holisztikus és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy informatív utazásban a Vihardagály-ről!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.
A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű szél, illetve az ezzel egy időben bekövetkező dagály. A szél ereje a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel, a beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet.
A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetők. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.
A vihardagály hatásai: