Ma a Vjosa olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szféráiban. A Vjosa eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Hatása az emberek mindennapi életére és a globális kultúrára az évek során nyilvánvaló volt. Ebben a cikkben a Vjosa-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük hatását különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat, és azt, hogy az idők során hogyan fejlődött.
Vjosa | |
Közigazgatás | |
Országok | Albánia, Görögország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 272 km |
Vízhozam | 204 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 6706 km² |
Forrás | Píndosz (Görögország) |
Torkolat | Adriai-tenger (Albánia) |
é. sz. 40° 38′ 34″, k. h. 19° 19′ 02″ | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vjosa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Vjosa (görögül Αωος / Aóosz, Βωβούσα / Vovúsza, latinul Aous) Albánia harmadik leghosszabb, Görögországban eredő folyója az ország déli részén. Hossza 272 kilométer (ebből Görögország 80 km, Albánia 192 km), vízgyűjtő területe 6706 négyzetkilométer (Görögország 2154 km², Albánia 4552 km²), vízhozama 204 m³/s. A görögországi Píndosz hegységben, Joánina közelében, a Métszovói-hágó mellett mintegy 2500 méteres tengerszint feletti magasságban ered. Északnyugati irányú felső folyása a Timfi-hegység átszelése, 80 kilométer után éri el Albániát. A Nëmerçka-hegységet északról megkerülve, Këlcyra városa után a Vjosa folyása nyugatra fordul. Tepelenánál a Drino vizét felvéve ismét északnyugatra fordul, átszeli a Myzeqeja síkját, majd Fier és Vlora között az Adriai-tengerbe ömlik. A partján elterülő nagyobb települések a folyás irányában Kónica, Albániában Përmet, Këlcyra, Tepelena, Memaliaj, Selenica. Jelentősebb mellékfolyói Görögországban a Voidomatisz (Βοϊδομάτης), a Szarantaporosz (Σαραντάπορος), Albániában a Drino és a Shushica.
Az i. e. 7. század végén az Aóosz néven ismert folyó partján alapították meg Apollónia városát, egy i. sz. 3. századi földrengés következtében azonban a folyó kilépett medréből, és medre 10 kilométerrel délebbre került. Görögországban, a Voidomatisz és az Aóosz találkozásánál terül el a Vikosz–Aóosz Nemzeti Park a festői Vikosz-szurdokkal, de említésre méltóak a környék hagyományos epiruszi falvai is. Kónicánál egy középkori szamárhátú kőhíd ível át a folyó felett.