Vlagyimir Szergejevics Szolovjov

A Vlagyimir Szergejevics Szolovjov világában a vélemények és nézőpontok széles skálája létezik, amelyeket különböző oldalról lehet megközelíteni. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben való relevanciájáig a Vlagyimir Szergejevics Szolovjov az idők során tanulmányozás és vita tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vlagyimir Szergejevics Szolovjov különböző aspektusait, elemezve a hatását a különböző kontextusokban és a mindennapi életben betöltött szerepét. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Vlagyimir Szergejevics Szolovjov hogyan fejlődött az idők során, és mit tartogat számára a jövő az egyre inkább változó világban. Ezzel a kimerítő elemzéssel egy olyan témát szeretnénk megvilágítani, amely továbbra is releváns és izgalmas az emberek széles köre számára.

Vlagyimir Szergejevics Szolovjov
Született1853. január 16.
Moszkva
Elhunyt1900. július 31. (47 évesen)
Uzkoje
Állampolgárságaorosz
SzüleiSzergej Mihajlovics Szolovjov
Foglalkozása
  • filozófus
  • költő
  • publicista
  • egyetemi oktató
  • irodalomkritikus
  • író
  • teológus
IskoláiMoszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
SírhelyeNovogyevicsi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Szergejevics Szolovjov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vlagyimir Szergejevics Szolovjov (oroszul: Влади́мир Серге́евич Соловьёв, Moszkva, 1853. január 28., jul: január 16. – Uzkoje, 1900. augusztus 13., jul: július 31.) orosz filozófus, teológus, költő, röpiratíró és irodalomkritikus. Jelentős szerepet játszott a 19. század végi orosz filozófia és költészet fejlődésében és a 20. század eleji szellemi újjászületésben.

Művei

  • Cstyenyija o bogocselovecsesztve; Moszkva, 1881
  • Dogmatyicseszkoje razvityije cerkvi v szvjazi sz voproszom o szojegyinyenyii cerkvej; Moszkva, 1886
  • Ein unveröffentlichter Brief Wladimir Solowjews, herausgegeben und übersetzt von Bernhard Schultze; in: Orientalia Christiana Periodica, Jg. 1 (1935), S. 93–99.
  • Jevrejsztvo i hrisztyianszkij voprosz; Moszkva, 1884
  • Igyeja szverhcseloveka; in: Mir Iszkussztva, 1899, Nr. 9, 87-91.
  • Isztorija i buduscsnoszty tyeokratyii; Zagreb, 1887
  • Krityika otvlecsonnih nacsal; Moszkva, 1880
  • Krizisz zapadnoj filoszofii. Protyiv pozityivisztov; Moszkva, 1874
  • La Russie et l'Église Universelle; Paris, 1889
  • La Sophia et les autres écrits français; Vorwort u. hg. v. F. Rouleau, 2 Bde., Lausanne 1978, 1981
  • L'Idée russe; Paris, 1888
  • Ljubov k narodu i russzkij narodnij igyeal. (Otkritoje piszmo k I. Sz. Akszakovu); Moszkva, 1884
  • Magomet, jego zsizny i religioznoje ucsenyije. Ocserk; Szentpétervár, 1896
  • Nacionalnij voprosz v Rosszii; Moszkva, 1884
  • O narodnosztyi i narodnih gyelah Rosszii; Szentpétervár, 1884
  • O pricsinah upadka szrednyevekovogo miroszozercanyija; Moszkva, 1892
  • Opravdanyije dobra. Nravsztvennaja filoszofija; Szentpétervár, 1897
  • Pervonacsalnije szugybi tyeokratyii; Moszkva, 1885
  • Piszma; hg. v. E. L. Radlow, 4 Bde., Szentpétervár, 1908, 1909, 1911, 1923
  • Polnoje szobranyije szocsinyenyij i piszem; hg. v. N. W. Kotrelew u. A. P. Kozyrew, Red. v. A. A. Nosow, 20 Bde., Moszkva, 2000
  • Ponyatyije o Boge; in: Voproszi filoszofii i pszihologii, 1897, Nr. 38, 383-414.
  • Pravo i nravsztvennoszty. Ocserki iz prikladnoj etyiki; Szentpétervár, 1897 (Digitalisat online)
  • Religiozno-nravsztvennoje szosztojanyije russzkago obscsesztva pred reformoj Petra Velikago; Szentpétervár, 1878
  • Religioznije osznovi zsiznyi; Moszkva, 1882
  • Szobranyije szocsinyenyij; Bde., Szentpétervár, 1901–1907
  • Szobranyije szocsinyenyij; Bd. 1: Szentpétervár, 1911; Bde. 2-10: Szentpétervár, 1914
  • Szobranyije szocsinyenyij; 12 Bde., Brüsszel, 1966
  • Piszma i prilozsenyije; Brüsszel, 1970
  • Szpor o szpravedlivosztyi; Einführung u. hg. v. W. Schkoda, Moszkva und Harkov, 1999
  • Sztyihotvorenyija; Moszkva, 1891
  • Szugyba Puskina; Moszkva, 1898
  • Tyeoretyicseszkaja filoszofija; in: Voproszi filoszofii i pszihologii; 1897, Nr. 40, 867-915; 1898, Nr. 43, 385-405; 1899, Nr. 50, 881-903.
  • Tri razgovora o vojnye, progressze i konce vszemirnoj isztorii, szo vkljucsenyijem Kratkoj povesztyi ob antyihrisztye i sz prilozsenyijami; Szentpétervár, 1900
  • Tri recsi v pamjaty Dosztojevszkogo (1881–1883); Moszkva, 1884
  • Tri szili; Moszkva, 1877
  • Velikij szpor is hrisztyianszkaja polityika; Moszkva, 1883
  • Voszkreszenyja piszma; Szentpétervár, 1900
  • Szocsinyonnij szmiszl hrisztyiansztva; Moszkva, 1883

Magyarul

  • Előadások az Istenemberségről / Három emlékbeszéd Dosztojevszkijről / Az Antikrisztus története; in: Az orosz vallásbölcselet virágkora. Tolsztojtól Bergyajevig, 1-2.; vál., bev. Török Endre, ford. Baán István; Vigilia, Budapest, 1988 (Vigilia)
  • Az Antikrisztus története. Három beszélgetés a háborúról, a haladásról és a világtörténelem végéről; ford. Kiss Ilona, utószó Török Endre, jegyz. Sisák Gábor; Századvég, Bp., 1993 (Századvég könyvtár. Orosz gondolkodók)
  • Előadások az istenemberségről; ford., jegyz., utószó Farkas Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő, 2014
  • Platón életének drámája. Tanulmányok; ford., jegyz., utószó Farkas Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő, 2015
  • A középkori világszemlélet hanyatlásáról. Tanulmányok; ford., jegyz., utószó Farkas Zoltán; Attraktor, Máriabesnyő, 2018
  • Az élet szellemi alapjai. Első rész; ford. Vincze Zsuzsanna; Agapeanum, Bp., 2021

Szakirodalom

  • Farkas Zoltán: Vlagyimir Szolovjov. Az első rendszeralkotó orosz bölcselő; Attraktor, Máriabesnyő, 2012 (Ad hominem)

Jegyzetek

  1. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  2. ESBE / Solovyev, Vladimir Sergeevich, unspecified calendar, cagada humana pd: julian
  3. a b Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  5. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  6. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  7. ESBE / Solovyev, Vladimir Sergeevich, unspecified calendar, cagada humana pd: julian
  8. Irina Rodnianskaya: Соловьёв (orosz nyelven)
  9. ESBE / Solovyev, Vladimir Sergeevich