Voyager-program

A Voyager-program cikkben egy olyan témát vizsgálunk meg, amely a mai társadalomban nagy érdeklődés és vita tárgyát képezi. Az évek során a Voyager-program felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. A mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a kulturális trendekre gyakorolt ​​hatásáig a Voyager-program számos területen jelentős nyomot hagyott. Ez a cikk a Voyager-program történetébe, hatásába és jövőbeli vonatkozásaiba kíván elmélyedni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjon erről a témáról. Egy részletes és éleslátó elemzés révén az olvasó elmélyülhet a Voyager-program összetettségében és dimenzióiban, gazdagítva ezzel kapcsolatos megértését és perspektíváját.

A Voyager–1 űrszonda
A Voyagerek és az általuk megfigyelt fontos égitestek
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Voyager (egyértelműsítő lap)

A Voyager-program keretében a NASA 1977-ben két űrszondát indított a külső bolygók megfigyelésére, a Voyager–1-et és a Voyager–2-t. A két űrszonda azóta túlszárnyalta az elvárásokat, csillagközi térbe értek. Az 1977-es indítási dátumot a Jupiter, a Szaturnusz, a Neptunusz és az Uránusz állásának kihasználása miatt választották, hogy meg tudják figyelni mind a négy bolygót. A Voyager–1 indítása után született meg a döntés, hogy a második szondát az Uránusz és a Neptunusz irányába küldik.

2023-ban mindkét Voyager még működőképes, csillagközi térben utaznak, a belső Naprendszert elhagyva. Napjainkig hasznos információt gyűjtenek és küldenek vissza a Földre.

„ A Voyagerek sorsa, hogy – talán örökké – a Tejútrendszerben vándoroljanak ”
– NASA

2023 júniusában a Voyager–1 &0000000000061185.00000061 185 kilométer per órás sebességgel halad a Naphoz képest, 23,97 milliárd kilométer távolságra van a központi égitesttől (~160 csillagászati egység). A Voyager–1 az első ember által készített tárgyként lépett csillagközi térbe, 2012. augusztus 1-én. Ettől függetlenül, és a hiedelmek ellenére, még nagyon sok időbe fog telni, hogy elhagyja a Naprendszert, a Voyager–1 nagyjából 30 ezer év múlva fog kilépni a Nap vonzásából, az Oort-felhőből és ezzel a rendszerünkből.

2023 júniusában a Voyager–2 &0000000000055335.00000055 335 kilométer per órás sebességgel halad a Naphoz képest, 19,98 milliárd kilométer távolságra van a központi égitesttől (~133 CsE). A Voyager–2 2019. november 5-én lépett a csillagközi térbe.

A Voyagerek által összegyűjtött adatok és fényképeknek köszönhetően sok újat tudtunk meg a négy bolygóról és holdjaikról. Képeik megmutatták a Jupiter komplex felhőit, szél és viharrendszereit, illetve vulkanizmust talált az Io hold felszínén. Ezek mellett új tudást hozott a Szaturnusz gyűrűiről is.

Az Uránusz esetében a Voyager–2 tíz új holdat és egy meglepően erős mágneses mezőt. A Neptunusz melletti repülése óta tudjuk, hogy van három gyűrűje és hat további holdja, illetve mágneses mezeje is. A Voyager eddig (2023) az egyetlen űrszonda, mely meglátogatta a két jégóriást.

2018 augusztusában a NASA bejelentette, hogy a New Horizons űrszonda adatai alapján tényleg létezik a hidrogénfal a Naprendszer külső részeiben, amit először a két Voyager fedezett fel 1992-ben.

A két űrszondát a dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryban építették fel, a NASA pénzügyi támogatásával.

A program eredeti költségvetése 865 millió dollár volt, de a Voyager csillagközi küldetés miatt ez további 30 millióval emelkedett.

Voyager szondák

(zárójelben az indítás dátuma és a vizsgált bolygók)

Aktuális helyzet: 2024 márciusában több mint 24,369 milliárd kilométerre (162,9 csillagászati egységre) volt a Naptól.
Aktuális helyzet: 2024 márciusában több mint 20,344 milliárd kilométerre (136,0 csillagászati egységre) volt a Naptól.

Küldetés

Eredeti küldetés

Mindkét szonda vizsgálta a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, dinamikáját; a bolygók holdjainak morfológiáját, geológiáját; meghatározták az égitestek tömegét, alakját, méretét, adatokat gyűjtöttek a mágneses terekről, a részecske- és plazmaeloszlásról. A szondák építése, indítása és bolygókutató küldetése 875 millió dollárba került, a csillagközi repülési program első két éve 30 millió dollárba.

Az eredeti elképzelések szerint még kettős indítást terveztek a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és a Plutóhoz 1976–77-ben, és újabb kettős indítást a Jupiterhez, az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz 1979-ben. Pénzügyi okok miatt az űrszondák számát kettőre csökkentették, melyek csak a Jupitert és a Szaturnuszt közelítették volna meg. Az új programot előbb Mariner Jupiter/Saturnnak nevezték el, majd az indítás előtt 6 hónappal Voyagernek. Az új küldetés költségeit 250 millió dollárra becsülték, ami csak harmada az eredeti tervek költségeinek.

A Voyager űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratóriumában fejlesztették ki. Részletesen bemutatja küldetésük első szakaszát Carl Sagan a Cosmos filmsorozat 6. részében.

A küldetés meghosszabbítása

Bővebben: Voyager csillagközi küldetés

Jegyzetek

  1. ↑ A Naprendszeren túl - Almár Iván előadása a Voyager űrszondákról. . (Hozzáférés: 2017. augusztus 24.)
  2. ↑ THE FANTASTIC VOYAGE OF "VOYAGER" (amerikai angol nyelven). The Attic, 2020. január 9. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  3. ↑ a b c d e Voyager - Mission Status (angol nyelven). voyager.jpl.nasa.gov. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  4. ↑ Greicius, Tony: NASA Spacecraft Embarks on Historic Journey Into Interstellar Space. NASA, 2015. május 5. . (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  5. ↑ In Depth | Voyager 1. NASA Solar System Exploration. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  6. ↑ Voyager - Frequently Asked Questions (angol nyelven). voyager.jpl.nasa.gov. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  7. ↑ Voyager 2 reaches interstellar space (angol nyelven). EurekAlert!. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  8. ↑ Chang, Kenneth. „Voyager 2’s Discoveries From Interstellar Space”, The New York Times, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2023. június 13.) (amerikai angol nyelvű) 
  9. ↑ Potter, Sean: NASA’s Voyager 2 Probe Enters Interstellar Space. NASA, 2018. december 9. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  10. ↑ Gladstone, G. Randall, S. Alan (2018. augusztus 28.). „The Lyman‐α Sky Background as Observed by New Horizons” (angol nyelven). Geophysical Research Letters 45 (16), 8022–8028. o. DOI:10.1029/2018GL078808. ISSN 0094-8276.  
  11. ↑ „NASA Spotted a Vast, Glowing 'Hydrogen Wall' at the Edge of Our Solar System”, livescience.com, 2018. augusztus 9. (Hozzáférés: 2023. június 13.) (angol nyelvű) 
  12. ↑ Voyager - Fact Sheet (angol nyelven). voyager.jpl.nasa.gov. (Hozzáférés: 2023. június 13.)

További információk

Magyar oldalak
Külföldi oldalak
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot