Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Westminsteri rendszer-et, és feltárjuk annak különböző aspektusait. A Westminsteri rendszer izgalmas téma, amely az évek során sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásig a Westminsteri rendszer olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Westminsteri rendszer-et, és megvitatjuk a relevanciáját különböző összefüggésekben. Ezenkívül a Westminsteri rendszer-hez kapcsolódó legújabb kutatásokat és felfedezéseket is megvizsgáljuk, hogy megvilágítsuk ezt a lenyűgöző témát. Kétségtelenül a Westminsteri rendszer olyan téma, amely figyelmet és elmélkedést érdemel, és ez a cikk átfogó és teljes áttekintést kíván nyújtani róla. Készüljön fel arra, hogy belépjen a Westminsteri rendszer világába, és fedezze fel mindazt, amit kínál.
A westminsteri rendszer a kormányzás olyan parlamentáris rendszere, amelynek modellje Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában alakult ki. Nevét a Westminster-palotáról kapta, amely a brit parlament székhelye.
A rendszer a törvényhozás folyamataiból áll. A Nemzetközösség azon nemzeti vagy alacsonyabb szintű törvényhozásainak többségében alkalmazták, vagy még ma is alkalmazzák, amelyek felelős kormányt kaptak.
Először 1848-ban a kanadai tartományok kaptak ilyet, majd 1855 és 1890 között a hat ausztrál gyarmat. Egyes korábbi gyarmatok azonban azóta vagy az elnöki rendszerre tértek át (mint például Nigéria), vagy vegyes kormányzati rendszerre (mint Dél-Afrika).
Egy westminsteri típusú kormányzati rendszer a következő jegyekkel rendelkezhet:
A westminsteri rendszer eljárásainak jó része az Egyesült Királyság parlamentje konvencióin, gyakorlatain és precedensein alapul, amelyek az Egyesült Királyság alkotmánya néven ismert jogszabályhalmaz részét képezik. Formális, kodifikált brit alkotmány nem létezik, a westminsteri rendszert használó államok azonban többnyire alkotmányban kodifikálták a rendszert, legalábbis részben.
A legtöbb westminsteri rendszerű országban továbbra is jelentős szerepet játszanak nem kodifikált konvenciók, gyakorlatok és precedensek, hiszen a legtöbb alkotmány nem foglalkozik az eljárások részletes leírásával. Például vannak olyan régebbi alkotmányok, amelyek nem említik a kormánykabinetet, vagy a miniszterelnököt, mert szerzőik a létezésüket magától értetődőnek vették. Néha a konvenciók, fenntartott dolgok és egyéb tényezők válság idején összeütközésbe kerülnek, és ilyenkor mérlegre kerülnek a westminsteri rendszereknek az íratlan elemeikből eredő gyengeségei, illetve a hajlékonyságuk adta előnyei. Híres ilyen eset volt, amikor az 1975-ös ausztrál alkotmányos válság során Sir John Kerr főkormányzó fenntartott jogaira hivatkozva menesztette Gough Whitlam miniszterelnököt és az ellenzéki vezér Malcolm Frasert nevezte ki helyette.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Westminster system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.