Willem Barents
Napjainkban a Willem Barents téma a lakosság széles köre számára nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Willem Barents vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken. A történelem során a Willem Barents-et különböző tudományágak szakértői tanulmányozták és elemzik, ami hozzájárult az üggyel kapcsolatos információk és vélemények szaporodásához. Ebben a cikkben elmélyülünk a Willem Barents izgalmas világában, és feltárjuk annak számos oldalát, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk ebbe az érdekes témába.
| Willem Barents | |
 | |
| Született | Formerum |
| Elhunyt | 1597. június 20. (46-47 évesen) Novaja Zemlja |
| Állampolgársága |
|
| Házastársa | wife of Willem Barents |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | skorbut |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Barents témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Willem Barents, hollandul Willem Barentsz (Hollandia, Nyugati Fríz-szigetek, Terschelling, ?1550. – Oroszország, Novaja Zemlja, 1597. június 20.) holland hajós és felfedező, az északi sarkvidéki expedíciók úttörője.
Első útja (1594)
1594 június 6-án hagyta el Amszterdamot négy hajóval, hogy Szibériától északra keresse a feltételezett Északkeleti átjárót. A hajóraj parancsnoka Cornelis Naij tengernagy volt, a vállalkozás igazi lelke azonban Barents kormányos, akinek tervei alapján északról akarták megkerülni Novaja Zemlját.
Második útja (1595)
A következő évben már hét hajóval indult a szibériai partvidék és a Vajgacs-sziget közti szoros felé, de a fagyok beállta előtt nem érte el a nyílt vizet.
Harmadik útja (1596)
Harmadik utazása sem érte el a célt, és eközben életét vesztette. Ezen az úton két hajója volt. Az utazás közben megpillantották a Medve-szigetet (Bjørnøya) és Svalbardot (Spitzbergák). Itt a hajói szétváltak.
Barents hajója – miután észak felől megkerülte Novaja Zemlját – átjárót keresett a Kara-tengerre, de a jég fogságába esett. Novaja Zemlján kellett telelniük. Ők voltak az első európaiak, akik túlélték a sarki telet. A hajó egy részét szétszedték, és a fájából építettek menedéket maguknak. Mivel a jég még 1597 első felében is fogva tartotta a hajót, úgy ítélték meg, hogy nem maradhatnak tovább, ezért a legénység június 13-án két, fedélzet nélküli csónakon útnak indult. A többség megmenekült, de Barents június 20-án meghalt.
A Novaja Zemlján töltött szörnyű tél történetét Gerrit de Veer, a hajó ácsa örökítette meg naplójában. Ő volt, aki először számolt be a Novaja Zemlja jelenségként ismert légköri anomáliáról.
Telelőhelyét, faházát 1871-ben, naplójának egy részét 1875-ben találták meg. Számos hagyatékát Hágában őrzik.
Róla neveztek el több földrajzi fogalmat:
- Barents-self,
- Barents-sziget,
- Barents-tenger.
- Barentsburg (Баренцбург) (Svalbard második legnagyobb települése)
Galéria
-
Az 1594-es expedíció hajói -
Élet a Novaja Zemlja szigeten 1596-97 telén -
William Barents halála, Christiaan Julius Lodewyck Portman festménye
_b_084.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c NNDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 20.)
- ↑ a b c ECARTICO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. július 16.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ http://darwin-online.org.uk/content/frameset?pageseq=1&itemID=A813&viewtype=text
Források
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 257. o. ISBN 963-05-6821-7
