Wullersdorf
Ma a Wullersdorf-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Wullersdorf egy több szempontot lefedő témakör, és az adott megközelítéstől függően többféleképpen értelmezhető. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben való relevanciájáig a Wullersdorf széleskörű érdeklődést váltott ki, ezért szeretnénk elmélyülni ebben a témában, hogy jobban megértsük, és tisztában legyünk a vele járó következményekkel.
| Wullersdorf | |||
.JPG) | |||
| A Szt. György-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Hollabrunni járás | ||
| Polgármester | Richard Hogl | ||
| Irányítószám | 2041 | ||
| Körzethívószám | 02951 | ||
| Forgalmi rendszám | HL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2385 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 248 m | ||
| Terület | 63,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 39″, k. h. 16° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 39″, k. h. 16° 06′ 04″ | |||
| Wullersdorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wullersdorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Wullersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 2385 lakosa volt.
Elhelyezkedése
.JPG)
Wullersdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Gmoosbach folyó mentén, a cseh határ közelében. Területének 4,6%-a erdő, 86% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 10 települést egyesít: Aschendorf (56 lakos 2022-ben), Grund (234), Hart (73), Hetzmannsdorf (139), Immendorf (387), Kalladorf (232), Maria Roggendorf (125), Oberstinkenbrunn (205), Schalladorf (145) és Wullersdorf (789).
A környező önkormányzatok: északra Haugsdorf, Alberndorf im Pulkautal és Hadres, északkeletre Mailberg, keletre Nappersdorf-Kammersdorf, délre Hollabrunn, délnyugatra Grabern, északnyugatra Guntersdorf.
Története
Wullersdorf területe már a középső kőkor alatt is lakott volt, Immendorf mellett pedig egy újkőkori, kör alakú árokrendszert tártak fel. Kő- és bronzkori szerszámokat, fegyvereket, valamint egy hét sírból álló temetőt is találtak a régészek.
Wullersdorf templomát 1108-ban szentelte fel Ulrich passaui érsek. 1113-ban III. Lipót őrgróf áthelyezte az egyházközséget a melki apátság felügyelete alá. Wullersdorf urai először a Cham-Vohburg grófok voltak, majd a 12-13. századtól a Kuenring családé volt. Egy 1296-os nemesi felkelést követően a Habsburgok tulajdonába került. 1411-ben Wullersdorf mezővárosi jogokat kapott (bár korábban már 1113-ban is forum-ként említették). 1495-ben I. Miksa császár eladta Heinrich Prüschenknek, Hardegg grófjának. 1535-ben I. Ferdinánd király címert adományozott a mezővárosnak. 1651-ben a melki apátságé lett és ott is maradt a hűbéri birtokrendszer 1848-as felszámolásáig.
1809-ben Napóleon maga is megszállt a településen (az akkori 35. számú házban). 1836-ban a kolerajárvány három hónap leforgása alatt 105 áldozatot szedett, számukra új temetőt kellett létesíteni. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban a poroszok megszállták Wullersdorfot, élelmiszert és takarmányt rekviráltak; a lakosság egy része az erdőbe menekült. 1871-ben az Északnyugati vasút megépítésével Wullersdorfot is bekapcsolták a vasúti hálózatba.
2001-ben egy főtéren parkoló autó alatt beszakadt az aszfalt és kiderült hogy egy 11. századi alagútrendszer található alatta; ez ma Ferdinánd főherceg pincéje néven látogatható.
Lakosság
A wullersdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 2385 fő élt. A lakosságszám 1900-ban érte el a csúcspontját 4231 fővel, azóta hosszas csökkenés után az utóbbi évtizedekben stabilizálódott. 2020-ban az ittlakók 96,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,5%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 1% mohamedánnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (96,6%) mellett a horvátok alkották 0,7%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 2 375
|
| 2018 | 2 385
|
Látnivalók
- a wullersdorfi Szt. György-plébániatemplom
- az immendorfi Szt. Katalin-plébániatemplom
- az oberstinkenbrunni Szt. Lőrinc-plébániatemplom
- a roggendorfi Mária születése-bazilika
- a kalladorfi mezőgazdasági múzeum
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
- Wullersdorf Gedächtnis des Landes
- A település honlapja
- 31051 – Wullersdorf Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wullersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
