A mai világban a Zábidó nagy jelentőségű és vita tárgyává vált különböző területeken. A politikától a populáris kultúráig a Zábidó sok ember figyelmét felkeltette, és példátlan vitát váltott ki. Hatása mindenütt érezhető, elmélkedéseket vált ki a múltról, jelenről és jövőről. Ebben a cikkben a Zábidó számos aspektusát és dimenzióját fogjuk feltárni, elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását, és egyedi perspektívát kínálunk erre a jelenségre.
Zábidó (Zabiedovo) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turdossini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1567 |
Polgármester | Ján Banovčan |
Irányítószám | 028 01 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TS |
Népesség | |
Teljes népesség | 900 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 45 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 668 m |
Terület | 17,97 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 19′ 15″, k. h. 19° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 15″, k. h. 19° 36′ 30″ | |
Zábidó weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zábidó (szlovákul Zábiedovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.
Trsztenától 6 km-re délkeletre, a Berkenyés-hegység északi lejtőjén fekszik.
A település a 16. század közepén keletkezett, a vlach jog alapján telepítették. Első írásos említése 1567-ből származik „Zawydow” alakban. 1588-ban „Zawidowo” néven említik. Az árvai váruradalomhoz tartozott. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1607-ben kivált belőle Hámri község. 1626-ban mintegy 200 lakosa volt. A kuruc háborúkban a település csaknem megsemmisült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZABIDO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához nem meszsze, mellynek filiája, Tordosinhoz 1/2 mértföldnyire, hegyek között; határja sovány.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zabido, tót falu, Árva vmegyében, 743 kath., 5 zsidó lak., kik sok paraszt-posztót és pokróczot készitnek. Sessiója: 55. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
Az 1870-es években visszacsatolták hozzá Hámrit. A 20. század elején nevét „Zabod”-ra magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Katolikus népiskoláját 1926-ban alapították. A második világháború harcaiban a falu 85%-a leégett.
1715-ben 230 lakost számláltak a községben.
1778-ban 438 volt a lakosság száma.
1828-ban 121 házában 748 lakos élt. Az ekkor még önálló Hámrinak 14 háza és 70 lakosa volt.
1910-ben 540, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 770 lakosából 761 szlovák volt.
2011-ben 805 lakosából 802 szlovák.