A mai világban a Égés (tűzvédelem) a szakértők és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó téma lett. A társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásával a Égés (tűzvédelem) felkeltette a globális közösség figyelmét, és széleskörű vitát váltott ki a következményeiről. A Égés (tűzvédelem) megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és számos jelentős változást idézett elő különböző területeken. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Égés (tűzvédelem) hatását, és megvizsgáljuk annak számos aspektusát, hogy jobban megértsük a mai jelentőségét.
Az égés a tűzvédelem értelmezése szerint a levegő oxigénjével történő egyesülés.
Az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges:
Az égés nem jöhet létre, ha nem egy időben és térben van jelen a három alapfeltétel. Vegyük észre azonban, hogy az égés akkor is létrejön, ha nincs gyújtóforrás, illetve láng az éghető anyag közelében (pl. öngyulladás). Ha a fenti feltételek teljesülnek, az égés mindenképpen beindul.
Az égés szükséges feltétele a hő. Az oxigént és az éghető anyagot fel kell melegíteni a gyulladási hőmérsékletre; ismeretes ugyanakkor, hogy a tűzoltás egyik lehetősége a hőelvonás (hűtés), amelyet egyes tüzeknél vízzel valósítunk meg.
Az anyagok égésekor felszabaduló energia jellemzője. Egységnyi mennyiségű éghető anyag tökéletes égésekor felszabaduló energia. A jellemző mennyiségeket általában táblázatos összeállításokból használják, ezen értékeket atmoszferikus nyomásra és 25 °C-ra vonatkoztatják.
Fény- és hőhatás jellemzi az égést. Minden anyagnak az égés során más és más hő jellemzője van és a láng színe is változik, ez a kettő szorosan összefügg és következtetéseket vonhatunk le belőle.
Az égés eredményeként különböző égéstermékek jönnek létre, ezeket is kétféle kategóriába soroljuk: Tökéletes(sztöchiometrikus), és tökéletlen égéstermékek.
Tökéletes égéstermékek azok az anyagok, melyek már nem tartalmaznak további éghető elemeket, s ezáltal nem képesek az égésre. Pl:
Tökéletlen égéstermékek azok az anyagok, melyek nem égtek el tökéletesen, és még lehetőségük van további égésre is. Pl: