Éósz

Ebben a cikkben a Éósz témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Éósz egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző körökben, ezért fontos részletesen feltárni az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat. A Éósz eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig olyan téma, amely megérdemli a gondos és tárgyilagos vizsgálatot. Ebben a cikkben a Éósz különböző aspektusait fogjuk feltárni, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatásait. Kétségtelen, hogy ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és nagy érdeklődést vált ki a közösségben, ezért is fontos, hogy teljes és kimerítően foglalkozzunk vele.

Az „Éósz” lehetséges további jelentéseiről lásd: Eos (egyértelműsítő lap).
Éósz
Nemnő
SzüleiTheia
Hüperión
Házastárs
Testvér
Gyermekei
Lakhelyég
A Wikimédia Commons tartalmaz Éósz témájú médiaállományokat.


Éósz (Ἠώς vagy Ἕως = Eósz, a rómaiaknál Aurora) a hajnal istennője a görög mitológiában. Hüperión titán és Theia leánya, a napisten Héliosz és a holdistennő Szeléné testvére.

Rózsás ujjaiban kulcsokat tartott, amelyekkel kinyitotta az égbolt kapuját, hogy ott kiengedje a nap fogatát, Hélioszt. Őt magát is gyakran ábrázolták az égbolton átrohanó fogatában.

Éósz (antik vázakép)

Éósznak sok szerelmi ügye volt, ami miatt gyakran kellett szenvednie. Arész istennel is többször együtt hált, amivel kiváltotta Aphrodité haragját. A szépség istennője büntetésül azt rótta Éószra, hogy örökké halandókba legyen szerelmes. Még Aphrodité átka előtt szeretett bele Asztraioszba, akitől négy gyermeke, a négy égtáj szelei születtek: Boreasz, Eurosz, Zephürosz és Nótusz. Később Óriónba, Kephaloszba és Tithónoszba is beleszeretett. Ez utóbbitól született Memnón nevű fia, aki hamarosan meghalt, nagy bánatot okozva édesanyjának.

További információk

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot