Médeia (mitológia)

A mai világban a Médeia (mitológia) nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. Akár a társadalomra, a kultúrára, a gazdaságra vagy bármely más területre gyakorolt ​​hatása miatt, a Médeia (mitológia) felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Médeia (mitológia) különböző aspektusait, az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig, megvitatva következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Nem számít, hogy a téma hallgatója vagy egyszerűen csak kíváncsi, hogy többet megtudjon, ez a cikk teljes és gazdagító betekintést nyújt a Médeia (mitológia)-be. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és tudás útján!

Médeia
Házastársa
Gyermekei
  • Mermerosz
  • Pherész
  • Médosz
  • Alkimenész
  • Tisander
  • Thesszalosz
  • Eriopisz
Szülei
  • Eidüia
  • Klütia
  • Hekaté
  • Eurülüté

Aiétész
A Wikimédia Commons tartalmaz Médeia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Médeia (görögül Μήδεια, „ravaszság, fondorlat, cselszövő”) kolkhiszi varázslónő, Hekaté papnője a görög mitológiában.

Aiétész király és Idüia lánya. Héra és Aphrodité szerelemre lobbantották a Kolkhiszba hajózó görög hős, Iaszón iránt, így segítségére volt a legendás aranygyapjú megszerzésében. Ezt követően megszökött Iaszónnal és társaival, argonautákkal együtt Iolkoszba indultak. Hogy megszabaduljanak az üldözésükre indult apjától, Médeia feláldozta öcsét, Apszürtoszt Hekaténak, teste darabjait pedig a tengerbe szórta: míg Aiétész összeszedte a testrészeket, Médeia hajója egérutat nyert.

Iolkoszban, hogy visszaszerezze Iaszón trónját, rávette a bitorló Peliasz lányait, hogy öljék meg öreg édesapjukat: elhitette velük, hogy ha feldarabolják és üstben megfőzik a testét, ismét megfiatalodik. Miután Peliasz nem kelt új életre, Iaszón és Médeia elmenekült a városból, majd több évig Korinthoszban, Kreón udvarában éltek. Később Iaszón elhidegült Médeiától és Kreuszát akarta feleségül venni, de Médeia egy méreggel átitatott díszköntössel megölte vetélytársnőjét. A kitűzött esküvő napján Médeia megölte saját két gyermekét is, hogy így is bosszút álljon a hűtlen Iaszónon.

Médeia (Paul Cezanne festménye)
Médeia varázslata Peliasznál (antik vázakép)

Ezután Athénba repült sárkányfogaton, itt Aigeusz befogadta és feleségül vette. Hogy a frigyből született fia trónigényét biztosítsa, a király hazatérő másik fiát, Thészeuszt meg akarta mérgezni, de nem járt sikerrel. A gyilkossági kísérlet miatt Aigeusz elűzte, ekkor visszatért Kolkhiszba.

Egyesek szerint megfordult Itáliában, ahol kígyóbűvölésre tanította a latin népeket. Mások szerint Thesszáliába ment, ahol egy szépségversenyen alulmaradt Thetisszel szemben, majd utóbb egy ázsiai királyhoz ment feleségül.

A gyermekgyilkos Médeia alakját Euripidész teremtette meg, a korai legendákban még nem bűnösként említették, azokban még rendkívül tiszteletteljesen szóltak róla. Ezekben érdemdús élete jutalmául az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg, és megtették az Elíziumi Mezők királynőjének.

Rokonsága, családja

 
 
 
 
 
 
Hellén
 
Orszéisz
 
 
 
Déimakhosz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Xuthosz
 
Dórosz
 
Aiolosz
 
Enareté
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Déión
 
 
Sziszüphosz
 
Magnész
 
 
Periérész
 
 
Kanaké
 
 
Alküoné
 
 
 
 
Szalmóneusz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nephelé
 
Athamasz
 
 
 
Peiszidiké
 
Kalüké
 
Perimédé
 
Krétheusz
 
Türó
 
Poszeidón
 
Biasz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Aiétész
 
Amüthaón
 
Pherész
 
Aiszón
 
Polümédé
 
Peliasz
 
Anakszibia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hellé
 
Phrixosz
 
Khalkiopé
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Médeia
 
Iaszón
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Argosz
 
Melasz
 
Phrontisz
 
Kütiszórosz
 
 
 
 
 
Mermerosz
 
Pherész

Jegyzetek

  1. a b MANTO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 8.)
  2. Adrian Room. Who's Who in Classical Mythology (angol nyelven). Gramercy Books . ISBN ISBN 978-0-517-22256-0. 
  3. a b Amanda: A thesszáliai boszorkányság. . (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  4. Ki kicsoda az antik mítoszokban? - Médeia

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap