Érkenéz
Mai cikkünkben a Érkenéz témájában fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki. A Érkenéz egy olyan kutatási terület, amely felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét, valamint vitákat és kutatásokat váltott ki különböző területeken. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásig a Érkenéz releváns és folyamatosan fejlődő témának bizonyult. Ebben a cikkben a Érkenéz különböző aspektusait és perspektíváit vizsgáljuk meg, hogy megvilágítsuk ezt a lenyűgöző témát, és teljesebb képet adjunk a mai világban betöltött fontosságáról.
| Érkenéz (Voivozi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érsemjén |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érsemjén |
| Irányítószám | 417547 |
| SIRUTA-kód | 31360 |
| Népesség | |
| Népesség | 413 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 52 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 28′ 10″, k. h. 22° 02′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 10″, k. h. 22° 02′ 25″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Érkenéz (Voivozi) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
-Bihar megyében, az Érmelléken, Érmihályfalvától délre, Érsemjén és Érselénd közt fekvő település.
Története
Egyike a hat ismert falunak, amelyeket a Turul nemzetség alapított (Pusztaapáti, Györgyegyháza, Érkenéz, Érmihályfalva, Értarcsa és Tótfalu).
Érkenéz nevét az oklevelek 1279-ben említették először Kenez néven, mint Serefil comes birtokát. A birtok Serefel (Turul) kizárólagos birtoka volt, a család többi tagjának ahhoz joga nem volt. Neve a későbbiekben Kenes, Kines-,és Kinis alakokban fordult elő. A falu a későbbiekben gyakran gazdát cserélt.
1338-ban a Csanád nemzetség birtokaként említették az oklevelek.
1409-ben a Csáky család volt földesura.
1420 körül már három birtokosa is volt: a Domahidy, Fugyi és a Nyüvedi családok birtoka volt.
Az 1800-as évek elején Szlávyak birtoka volt.
Az 1900-as évek elején Szilágyi József örököseit írták Érkenéz birtokosának.
A 20. század elején Érkenéznek 852, nagyrészt oláh lakosa volt. A házak száma ekkor 134 volt.
Érkenéz a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Érmihályfalvi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma a 18. század elején épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ A Turul nemzetség. . (Hozzáférés: 2008. október 8.)
.svg){kind=small}