Értarcsa
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Értarcsa-hez kapcsolódik, az eredetétől a mai alkalmazásaiig. A Értarcsa nagyon fontos téma a mai társadalomban, mivel a mindennapi élet számos területére hatással van. A cikkben végig elemezzük annak időbeli alakulását, a jelenlegi kihívásokat és a lehetséges megoldásokat ezekre. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Értarcsa körül létező különböző nézőpontokkal, valamint az általa felvetett etikai és erkölcsi vonatkozásokkal. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Értarcsa lenyűgöző világában!
| Értarcsa (Tarcea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Értarcsa |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417570 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 31574 |
| Népesség | |
| Népesség | 873 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 571 |
| Népsűrűség | 13,56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Terület | 64,40 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 22° 10′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 22° 10′ 24″ | |
| Értarcsa weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Értarcsa (románul Tarcea) falu Romániában, Bihar megyében, Értarcsa község központja.
Fekvése
Az érmelléki hegyek alatti síkságon, Érmihályfalvától 7 km-re található.
Története
Első említése 1163-ból származik Thorsa néven. Az idő folyamán Torsa, Tarcha, Tarcia, Tarczia, Tarcza, Dartsfa, Tarsta, Ér-Tarcsa és Értarcsa néven fordult elő.
1338-ban a kolozsmonostori levéltár egyik oklevele említi "Tharcha iuxa fluv. Eer" formában. Értarcsa
Értarcsa eleinte királyi uralom volt.
1326 körül Lőrinc mester (Turul), a Turul nemzetség Kassánál vitézkedő tagja kapta adományként a mára már eltünt településsel; Pusztaapátival együtt.
A 15. században a váradi káptalan birtokaihoz tartozott.
1403-ban az oklevelek Szatmár vármegyéhez tartozónak írták.
1405-ben a település birtokosai között volt a Félegyházi család is.
1503-ban az utód nélkül elhalt zarándi Erdőhegyi László itteni birtokrészét Telegdi István királyi kincstárnok kapta meg.
A török uralom alatt lakatlan, majd csak 1720-tól népesül be újra.
Az 1800-as évek első felében a káptalanon kívül a Bujanovics családnak is volt itt birtoka.
Értarcsához tartozott Tyukszer-Apáti puszta is.
Lakossága
1886-ban 912, 1992-ben 1001 lelket számoltak. 2002-es népszámlálás alkalmával 932 főt írtak össze.
Nevezetességek
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}