Ószalónak
A mai világban a Ószalónak nagy jelentőségű és figyelemreméltó témává vált. A Ószalónak megjelenése óta felkeltette a szakértők, kutatók és a nagyközönség érdeklődését, és számos vitát, elméletet és véleményt generált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a kultúrára gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Ószalónak továbbra is az elemzés és a vita tárgya számos területen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ószalónak különböző aspektusait, az eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, hogy átfogó képet adjunk erről az izgalmas és vitatott témáról.
| Ószalónak (Altschlaining) | |
 | |
| Ószalónak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Városszalónak része |
| Járás | Városszalónak |
| Polgármester | Herbert Dienstl |
| Irányítószám | 7461 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 319 m |
| Terület | 4,15 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 16° 17′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 16° 17′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ószalónak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ószalónak (németül Altschlaining, horvátul Stari Salunak) Városszalónak része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Fekvése
Felsőőrtől 8 km-re északkeletre, központjától Városszalónaktól 1 km-re délre fekszik.
Története
A Fehér-patak szakadékában fekvő falu kora középkori eredetű. A 15. században vámszedőhely volt. 1515-ben vashámorokat említenek itt. Az 1532-ben a török által elpusztított lakosok helyett az 1540-es években horvátokat telepítettek, akik főként a szalónaki vár őrzését látták el. A 18. században megkülönböztetésül Pórszalónaknak nevezték. 1622-ben és 1686-ban a hadak pusztításaiban teljesen leégett. 1652-ben pedig gondatlanságból égett le. A faluban több vízimalom is működött, központjában harangláb áll.
Vályi András szerint " Ó, és Új Szalonak. Egygyik Mezőváros, másik falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, a’ kinek magas helyen épűltt Várával ékeskedik; fekszik Borostyánkőhöz 1 1/2, mértföldnyire; szobái a’ régi ízlés szerént épűltek, de alkalmatos lakást szolgáltatnak; tetőjén fedezete alatt még most is vagynak ágyúk, és fegyverházában külömbféle régi fegyverek; hajdan bányái is vóltak; lakosai katolikusok, evangyelikusok, és számos zsidók. Építőjének emlékezetét e’ szavak tartyák emlékezetben: Nos Andreas Pamkirker de Szalonak, Comes Posoniensis, 311magnificum hoc opus fortissimorum murorum erigi fecimus. Inceptum 1450. Határjai hegyesek, és vőlgyesek, néhol soványak; fájok van, legelőjök alkalmatos."
A község önkéntes tűzoltóegylete 1905-ben alakult. 1910-ben 485, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1954-ben árvíz sújtotta. 1971-ben közigazgatásilag Városszalónakhoz csatolták.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
