Újbeszterce

A modern világban a Újbeszterce vezető szerepet töltött be a mai társadalomban. Ez az ábra vagy téma széles körű érdeklődést váltott ki, és számos vitát váltott ki különböző területeken. Az idő múlásával a Újbeszterce olyan módon fejlődött, hogy a történelemben megjelölt egy előtte és utána is. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Újbeszterce jelentőségét és mai hatását. Elemezzük a kultúrára, politikára, technológiára és egyéb releváns szempontokra gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Újbeszterce milyen következményekkel jár a mai világban, és hogyan alakította ki életünket és gondolkodásunkat.

Újbeszterce (Nová Bystrica)
Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
Vichilovkai faház a kiszucai falumúzeumban.
Újbeszterce címere
Újbeszterce címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1662
PolgármesterJozef Balačin
Irányítószám023 05
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség2680 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság593 m
Terület125,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 41″, k. h. 19° 00′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 41″, k. h. 19° 00′ 26″
Újbeszterce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbeszterce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újbeszterce (szlovákul Nová Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Veselény, Harvelka és Vichilovka településrészek tartoznak hozzá.

Fekvése

Zsolnától 38 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.

Története

Az első telepesek a 13-15. században a vlach jog alapján érkeztek a község területére. 1601-től a Wesselényi és Eszterházi családok birtoka, majd 1626-tól részben a nagybiccsei uradalom része. A település maga Óbeszterce határában keletkezett a 17. század második felében. 1662-ben „Nova Besztercza” alakban említik először. A sztrecsényi váruradalomhoz tartozott. 1662-ben 19 jobbágytelke volt, melyek közül 16 adómentességet élvezett. 1683-ban a Wesselényiek részét a vágtapolcai uradalom birtokosai: a Löwenburgok szerezték meg. 1784-ben 326 házában 2180 lakos élt. Plébániáját 1798-ban alapították Óbeszterce filiájaként.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Új Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határbéli földgye olly nemű, mint az előbbeni, második Osztálybéli.”

1828-ban 274 háza és 2063 lakosa volt, akik főként faárukészítéssel, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Az 1831. évi kolerajárványnak 213 lakos esett áldozatul. 1850-ben 2196 szlovák katolikus lakta.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Besztercze (Uj), tót falu, Trencsén vmgyében, a Gallicziai határszélen: 2196 kath., és 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal; pálinkafőzéssel. Lakosai fa-eszközöket készitenek, s sajtot csinálnak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna.”

Jellegzetes vichilovkai faház

1857-ben felépült a katolikus templom. A 19. század során sok lakója vándorolt a jobb megélhetés reményében Magyarország déli vidékeire, főként a Bánátba és Szlavóniába. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

A háború után sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Veselény és Harvelka falvakat 1980-ban csatolták Újbesztercéhez.

Vichilovka

A hozzá tartozó Vichilovka 1828-tól szerepel az írott forrásokban, akkor 87 háza és 865 lakosa volt. Szintén a sztrecsényi uradalomhoz tartozott.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vichilovka, Trencsén m. tót falu, Uj-Beszterczéhez 1 órányira, a gallicziai határszélen: 515 kath. lak. F. u. a b. Sina család. Ut. p. Zsolna.”

Erdei vasútját 1915-ben olasz hadifogoly katonák kezdték építeni. 1918 után lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, tutajozással, fafeldolgozással, drótozással, házalással, kosárfonással és különféle idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

A vichilovkai erdei vasút

Népessége

1910-ben 3378, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2882 lakosából 2868 szlovák volt.

2011-ben 2833 lakosából 2763 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült neoklasszicista stílusban.
  • A plébánia épülete a 19. század közepén épült.
  • A vichilovkai erdei vasút 1915 és 1918 között épült.
  • A malom épülete.
  • Az Újbesztercei víztározó 1983 és 1989 között épült.
  • Falumúzeumát 1981-ben létesítették.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
  3. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Lásd még

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot