A mai világban a Trencsénrákó olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és a társadalom széles köre érdeklődésének tárgyává vált. A Trencsénrákó megjelenése óta vitákat, elmélkedést és kíváncsiságot váltott ki különböző területeken, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Az idő múlásával a Trencsénrákó fejlődött és különböző árnyalatokat szerzett, és a mindennapi élet különböző aspektusait átható jelenséggé vált. Ezért célszerű alaposan és kimerítően foglalkozni a Trencsénrákó-et övező különböző szempontokkal, feltárva annak eredetét, következményeit és a működési környezetre gyakorolt hatását. Ebben az értelemben ez a cikk a Trencsénrákó izgalmas univerzumába kíván elmélyülni, elemezve annak több aspektusát, és olyan panorámaképet kínál, amely hozzájárul az izgalmas témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához.
Trencsénrákó (Raková) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Csacai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1658 | ||
Polgármester | Anton Heglas | ||
Irányítószám | 023 51 | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | CA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5630 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 430 m | ||
Terület | 41,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 18° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 18° 44′ 04″ | |||
Trencsénrákó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénrákó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Trencsénrákó (szlovákul Raková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Csacától 4 km-re északnyugatra, a Kiszuca völgyének felső szakaszán, a Kiszuca partján, a cseh határ mellett fekszik. A községen a Kiszucán kívül még a Rakovka és Trsteniarka-patak is átfolyik. Határa erősen hegyes, a tengerszint feletti magasság 415 és 1067 m között váltakozik. Határrészei a következők: Pod Bukovinou, Prílohy, U Halušky, U Hura, U Kajánka, U Krištofa, U Kuči, U Maslíka, U Matúška, U Mačiska, U Podmoly, U Sidora, U Skákaly, U Surovky, U Tutky, U Urbana, U Vražla, U Vrobľa, U Špora, Za Sihlami, Fojstvo I., Fojstvo II., U Baloňa, U Drozda, U Gala, U Kukoľa, U Matysa, U Miča, U Moravčíka, U Turiaka, U Zemana, Bednárka, Bzdivonka, Dlhá, Kohútové, Kopčisko, Korcháň, Kubriková, Kuchriská, Kukoľanka, Kurajka, Kykuľa, Mičkové, Petrová, Pod Jedľou, Pod Poľanou, Postaľka, Preľáč, Starelina, Stodolčiská, Strýkova, Trstená I., Trstená II., U Blažička, U Furmanika, U Križka, U Rafaji, U Repčaka, U Sihelníka, U Smrečka, U Sogľa, U Školníka, U Škrabáka, U Špaldoni, Za Groň, Zahrbík, Zavaleniská és Ďadiková.
A települést a 17. század első felében a budatini és sztrecsényi uradalom területén fekvő irtványföldön pásztornépek betelepítésével alapították. 1658-ban „Rakova” alakban említik először. 1720-ban uradalmi major állt a helyén. A község első pecsétje 1776-ból származik. 1784-ben 325 házában 2159 lakos élt. Lakóinak nagy többsége római katolikus volt, akik 1788-ig Csacára jártak istentiszteletre. 1789-ben a község kis fatemplomot épített, mely a régi fatemplom helyén épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKOVA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csaczához nem meszsze, Kisucza vize mellett, határjában legelője, fája van; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli.”
1828-ban 386 háza és 2916 lakosa volt, akik főként állattartással, halászattal, méhészettel, faárukészítéssel és drótozással, az asszonyok vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rakova, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához északra 1 órányira. Számlál 2123 kath., 18 zsidó lak. Fája, legelője bőven van; de földje igen sovány: levegője hideg és egészséges. Kath. paroch. templom. F. u. hg Eszterházy.”
Az új kőtemplom építése 1870 és 1874 között tartott. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
1910-ben 3376, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 4939 lakosából 4885 szlovák volt.
2011-ben 5293 lakosából 5030 szlovák volt.
2021-ben 5630 lakosából (+1) cigány, 2 (+3) ruszin, 5538 (+8) szlovák, 42 (+6) egyéb és 48 ismeretlen nemzetiségű volt.