Őribánya

A mai világban a Őribánya nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár történelmi jelentősége, akár a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Őribánya egy olyan jelenség, amely nem marad észrevétlen. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a témát különböző nézőpontokból, elemezve annak időbeli alakulását, mai jelentését és jövőbeli előrejelzéseit. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Őribánya-et hogyan közelítették meg különböző szakértők, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző területeit. Ez az elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Őribánya fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban.

Őribánya (Bergwerk)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangMáriafalva településrésze
JárásMáriafalva
Alapítás éve1645
PolgármesterReinhard Berger (SPÖ)
Irányítószám7433
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség145 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
Terület2,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 16° 15′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 45″, k. h. 16° 15′ 13″
A Wikimédia Commons tartalmaz Őribánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Őribánya (németül: Bergwerk) Máriafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 9 km-re északra, Máriafalvától 2 km-re keletre fekszik.

Története

A településről az első közvetett források a 14. század közepéről származnak. A hagyomány azt tartja, hogy már Németújvári grófoknak volt itt vasércbányájuk, ahol ként és rezet is bányásztak. A bányászat fejlődésével az idők folyamán a bánya közelében házak is épültek, a telepnek azonban ekkor még nem volt neve. A település neve először csak az 1645-ös urbáriumban bukkan fel "Perckwerck" alakban, ekkor 40 ház állt itt. Lakói főként a borostyánkői uradalomhoz tartozó bányászok voltak. 1790-ben felépült az iskola, ahova Szalónakújtelek és Sóshegy gyermekei is jártak.

Fényes Elek szerint " Bergwerk, német falu, Vas vgyében, Szalonakhoz 1 óra, 74 k., 203 evang. lak., szük és sovány határral. A jormensdorfi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Kőszeg. "

1910-ben 282 német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A településnek. Ma mintegy 140 evangélikus lakosa van.

Nevezetességei

Evangélikus haranglába.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.