Franciák

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Franciák Français

1. sor: Jeanne d’Arc • Jacques Cartier • Descartes • Molière • Pascal XIV. Lajos • Voltaire • Diderot • Napóleon 2. sor: Victor Hugo • Alexandre Dumas • Évariste Galois • Louis Pasteur Jules Verne • Eiffel • de Coubertin • Toulouse-Lautrec • Marie Curie 3. sor: Proust • Charles de Gaulle • Josephine Baker • Cousteau • Camus Édith Piaf • François Mitterrand • Brigitte Bardot • Zinédine Zidane

Teljes lélekszám

kb. 100 millió

Lélekszám régiónként

Régió Fő  Franciaország 62 303 000  Egyesült Államok 11 500 000  Kanada 8 000 000  Argentína 6 800 000  Belgium 4 200 000  Svájc 1 350 000  Brazília 1 000 000  Chile 520 000  Vietnám 450 000  Olaszország 130 000  Ausztrália 117 000  Németország 104 000  Spanyolország 100 000  Egyesült Királyság 94 000  Izrael 85 000  Mexikó 60 000  Portugália 35 000  Luxemburg 25 000  Kambodzsa 16 000  Libanon 15 000  Szíria 13 000

Nyelvek

francia

Vallások

római katolikus (69%), ateista és agnosztikus (22%), zsidó (<1%), protestáns (2%), egyéb (6%)

A Wikimédia Commons tartalmaz Franciák Français témájú médiaállományokat.

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

A „francia nép” problematikus meghatározása

A németekhez hasonlóan Európában elég későn jött létre a francia identitás, mivel Franciaországban – az erős központi törekvések ellenére – még a forradalom idején sem haladta meg a franciát anyanyelvként használók aránya az 50%-ot.

Jogi és etnikai-kulturális értelemben azonban meghatározható a kifejezés. Előbbi szerint Franciaország állampolgárait értjük a kifejezés alatt, beleértve a tengerentúli területek polgárait is. A szó szűkebb értelmében a közös anyanyelv, kultúra és a közös származás érzése révén definiálható. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front párt számára utóbbi értelmezés kizárólagos érvénnyel bír. Az önmeghatározás fontos: egy francia franciának vallja magát mindkét definíció szerint.

A kizárólag állampolgársági alapon és a közös jogi normákon alapuló társadalom ellentétben áll az egy nyelven, kultúrán és identitáson alapuló államisággal. A francia központosítás a gyakorlati életben elnyomja a multikulturális társadalmat, francia nyelvet, kultúrát és identitást erőltet bevándorlók és kisebbségiek közösségeire.

A kizárólag állampolgárságon alapuló definíció nem tartalmazná azokat, akik ugyan beszélik a nyelvet, francia származásúak és kulturálisan is kötődnek, de nincs állampolgárságuk (pl. sok vallon). Ugyanakkor tartalmazna olyanokat, akik nem beszélik a nyelvet, kulturálisan nem kötődnek, nem francia származásúak, de van francia állampolgárságuk (pl. Franciaország tengerentúli területeinek lakói).

Jegyzetek

További információk

• Fedezd fel Franciaországot (angol)
• INSEE - hivatalos francia statisztikák

Lásd még

• francia nyelv
• Franciaország