Mai cikkünkben a 2021-es holland általános választás témáját szeretnénk alaposan megvizsgálni. A történelem során a 2021-es holland általános választás alapvető szerepet játszott számos területen, a politikától a tudományig, a kultúráig és a művészetig. Ez egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, de inspirációt és innovációt is jelentett. Ebben a cikkben a 2021-es holland általános választás-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Szakértői interjúkkal, közelmúltbeli kutatásokkal és személyes elmélkedésekkel elmélyülünk a 2021-es holland általános választás izgalmas világában, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ne hagyja ki ezt a lenyűgöző 2021-es holland általános választás túrát!
A 2021-es holland általános választást 2021. március 17-én tartották. A Staten-Generaal alsóházának, a Képviselőháznak (Tweede Kamer) 150 képviselőjét választották.
A 2017-es általános választásokat öt évvel az azt megelőző után tartották. A választás a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) győzelmével, a Szabadságpárt (PVV) és a Baloldali Zöldek (GL) erősödésével, illetve a Munkáspárt (PvdA) súlyos vereségével zárult. Továbbá két új párt is székekhez jutott az alsóházban: a bevándorlók érdekeit képviselő Denk, és a markánsan konzervatív Fórum a Demokráciáért (FvD). A Kereszténydemokrata Tömörulés (CDA) 6, a 66-os Demokraták (D66) 7, helyet nyert, míg a Szocialista Párt (SP) egyet veszített. A kisebb pártok, mint a Párt az Állatokért (PvdD), az 50PLUS, és a Keresztény Unió (CU) megőrizték a helyeiket. A VVD koalíciós tárgyalásokba kezdett a CDA, D66, és GL pártokkal, de utóbbival a migráció kérdésében nem tudtak megegyezni, ezért a CU-val kezdtek tárgyalásokba. A számos egyet nem értés ellenére végül 225 nappal a választások után, 2017. október 26-án felállt a koalíciós kormány, megszerezve a 76 fős többséget az alsóházban.
2021. január 15-én a harmadik Rutte-kormány lemondásra kényszerült, mivel napvilágra került, hogy 2012 és 2017 között (Lodewijk Asscher minisztersége alatt) több mint 20 ezer személyt (általában kettős állampolgárságú migránsokat) vádoltak meg alaptalanul a családtámogatásokkal való visszaéléssel, és az összeg kamatos visszafizetésére kötelezték őket. A kormány bukásával együtt a botrány fő felelőse, Asscher is lemondott a Munkáspárt éléről, és bejelentette, hogy nem lesz miniszterelnök-jelölt.
A legfontosabb törvényhozó szerv az országban a kétkamarás parlament. Az első kamara, a Szenátus 75 tagját a 12 tartományi önkormányzat ötévente választja meg, az alsóház 150 képviselője pedig a választópolgárok közvetlen választása útján jut be a parlamentbe. A második kamara mandátumaiért összesen 37 párt versenyez, bejutási küszöb nincs. A holland választásra jogosultak száma mintegy 13 millió.
A Képviselőház a Staten-Generaal, a holland parlament második kamarája, azaz alsóháza (hollandul Tweede Kamer, szó szerint "második kamara"). Az ország egyetlen választókerületet képez, ebben választják meg a képviselőház mind a 150 tagját, az arányos képviselet elve alapján. Ennek értelmében kizárólag pártlistákra lehet szavazni, aminek az élén a listavezető (lijsttrekker) van, aki rendszerint az adott párt elnöke vagy miniszterelnök-jelöltje szokott lenni.
A holland pártrendszer tulajdonképpen három hagyományos politikai ideológia (kereszténydemokrácia, liberalizmus, szociáldemokrácia) mentén körvonalazódott, lévén az elmúlt 100 évben mindegyik holland kormány e három eszme valamelyikét képviselte.
A Covid19-pandémia miatt a hivatalos szavazás már két nappal március 17-e előtt megkezdődött. Ennek célja, hogy a szavazóhelyiségekben minél kevesebb ember gyűljön össze. A 70 évnél idősebb szavazópolgárok levélben is voksolhattak.
A Képviselőházba összesen 17 párt jutott be, ami rekordnak számít. A választás egyértelműen a jobboldal erősödését, és a baloldal vereségét hozta. A részvétel 78.7%-os volt.
Párt | Szavazatok száma | Szavazatok %-ban | Elnyert mandátumok | +/– | |
---|---|---|---|---|---|
Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért | 2,276,514 | 21.87 | 34 / 150 |
+1 | |
66-os Demokraták | 1,562,718 | 15.01 | 24 / 150 |
+5 | |
Szabadságpárt | 1,125,022 | 10.81 | 17 / 150 |
−3 | |
Kereszténydemokrata Tömörülés | 989,385 | 9.50 | 15 / 150 |
−4 | |
Szocialista Párt | 623,436 | 5.99 | 9 / 150 |
−5 | |
Munkáspárt | 595,799 | 5.72 | 9 / 150 |
0 | |
Baloldali Zöldek | 537,584 | 5.16 | 8 / 150 |
−6 | |
Fórum a Demokráciáért | 521,102 | 5.01 | 8 / 150 |
+6 | |
Párt az Állatokért | 398,849 | 3.83 | 6 / 150 |
+1 | |
Keresztény Unió | 350,523 | 3.37 | 5 / 150 |
0 | |
Volt Europa | 251,634 | 2.42 | 3 / 150 |
Új párt | |
JA21 | 245,859 | 2.36 | 3 / 150 |
Új párt | |
Református Politikai Párt | 215,354 | 2.07 | 3 / 150 |
0 | |
Denk | 211,053 | 2.03 | 3 / 150 |
0 | |
50PLUS | 106,658 | 1.02 | 1 / 150 |
−3 | |
Farmerek és Polgárok mozgalma | 103,868 | 1.00 | 1 / 150 |
Új párt | |
BIJ1 | 87,635 | 0.84 | 1 / 150 |
Új párt | |
Összesen | 17 | 10,410,630 | 100 | 150 | - |