Politikai ideológia

Politikai eszmék (ideológiák) célja az (érvényes vagy a mindenkori) az emberi társadalom működtetésének a megismerése, és ennek alapján, irányelveket állapít meg. Legtöbbször valamely társadalmi struktúrán belüli csoport (rend, osztály, réteg, politikai csoport) érdekét tükrözi, s egyben sajátos szemléletmódját, valamint a végső célját hirdeti.

Társadalmi szerepe

A modern társadalmak sokszínű politikai tagozódása érdekviszonyok alapján történik, melynek létjogosultságát politikai ideológiákkal támasztják alá. A politika tevékeny szereplői politikai ideológia segítségével teszik elfogadhatóvá közéleti szerepüket és indokolják az érvényes társadalmi berendezkedés és közösség fenntartását, módosítását, átalakítását, illetve megdöntését. A politikai ideológia általában foglalkozik a társadalom közösségeinek és tagjaik gondjának, bajának, felemelkedésének a megoldásával, a társadalmi viszonyokkal, esetleg hirdeti a hívei elsődlegességét, vagy éppenséggel határozottan elutasíthat másokat vagy azok politikai ideológiáját.

A politika ideológiák osztályozása

A változtatásra való nyitottságuk szerint

Az átalakításokra való hajlandóság

Konzervativizmus a kialakult társadalmi rendszer tisztelete a fennálló bajok ellenére, amely a gyökeres átalakítások (felforgatás) kockázatainak a megelőzése. A status quo fenntartását jelenti.
Progresszivizmus fejlődéspárti a korral haladást támogatja.
- Konzervatív liberalizmus a liberális elveket lassan akarja érvényesíteni.
- Korporativizmus az egyes politikai érdekcsoportok (korporációk) a munkabért és a munkafeltételeket békés egyetértésben rendezik.
- Reformkommunizmus folyamatos igény, hogy újítsanak a kommunista elméleten. Az egyik legjelentősebb ilyen reformkommunista áramlat az eurokommunizmus.
  - Eurokommunizmus a kommunizmus egyik reformista irányzata.
Radikalizmus eszmerendszer, amely a fennálló társadalmi rendszer vagy annak valamelyik szegmensének gyökeres, következetes akár a szélsőségekig elmenő átalakításának az elve.
- Leninizmus meghatározza a kommunizmushoz vezető forradalmi utat.
- Trockizmus A kapitalizmus világméretű megdöntése nélkül nem lehetséges létrehozni a kommunista társadalmat.

Az egyesülésre való hajlandóság

Konnacionalizmus a nacionalizmusok és a nemzetek összefogását szorgalmazza.
- Pánszlávizmus konnacionalista mozgalomnak tekinthető.
  - Csehszlovákizmus közös csehszlovák nemzetállam megteremtése a célja ezért konnacionalista mozgalomnak tekinthető.
  - Illirizmus a szerb, a horvát és a szlovén nép politikai és kulturális egyesítésére, konnacionalista mozgalomnak tekinthető.
- Hungarizmus konnacionalista nézeteket vallott.
- Nemzetiszocializmus eszméje Európa németjeinek egyesítése.
- Pántörök ideológia melynek célja a nagyrészt Oszmán birodalomban, Oroszországban, Kínában, Iránban és Afganisztánban élő török nyelvű népek politikai uniója volt.
Imperializmus birodalomszervező képesség, a kapitalista fejlődés egy új szakasza
Internacionalizmus
- nemzetközi osztályegysége és szolidaritása a burzsoázia uralmának megdöntéséért;
- a népek együttműködésének és barátságának, a nemzetek önkéntes egyesülésének védelmezése.
- Luxemburgizmus az internacionalizmusra, a kommunizmus és a szociáldemokrácia nemzetközi összefogására helyezte a hangsúlyt.
Szinkretizmus a vallástudományban, vagy a politikában az eltérő vagy ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.
Új Jobboldal az európai nemzetek megbékélését és összefogását hirdeti.

A gondoskodási módjuk szerint

Baloldal

Baloldali ideológia a közösség szerepvállalását jelenti a kiszolgáltatottak boldogulásában, vagyis az újraelosztás a társadalmi szolidaritás fontossága.

Anarchizmus célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése az egyenlő lehetőségek megteremtésével.
Kommunizmus az osztálynélküli társadalom olyan társadalom, ahol a megtermelt javakból mindenki szükségletei szerint részesedik.
Keresztényszocializmus a kereszténység szociális tanításainak terjesztése és megvalósítása.
Paternalizmus hogy nem kellett komolyan gondolkodni saját életünkről, jövőnkről, mert a gondoskodó állami intézményeink mindezt megteszik helyettünk. A „gazdag” államtól kell mindent kérni, hiszen ez a feladata és megvannak hozzá a lehetőségei.
Szocializmus közös elemük az individualizmusnak, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség, a szolidaritás előtérbe helyezése.
- Szociáldemokrácia egyben a szocialista mozgalom egyik irányzata.

Jobboldal

Jobboldali ideológia az öngondoskodás szerepének megerősítése.

Libertarianizmus az egyén minden tekintetben megelőzi az államot, vagy emberek bármilyen csoportját.
- Jobboldali libertarianizmus a természeti erőforrások kihasználását tekintve is individualista.
- Libertárius konzervativizmus gazdaságilag és a szabadságot tekintve libertarianizmus, inkább csak életmódjában konzervatív, azaz nem veti el a konzervatív kulturális értékeket.
- Minarchizmus a libertarianizmus olyan formája, amelyik a piaci anarchizmussal ellentétben nem akarja teljesen eltüntetni az államot az emberi szabadság maximalizálása érdekében.
- Neolibertarianizmus a libertarianizmus és a neokonzervativizmus elemeinek elegyítése.
Neokonzervativizmus a liberális és az újbaloldali mozgalmakkal szemben jelent meg.

Harmadik utas irányzatok

A harmadik utas ideológiák elvetik a bal-jobb megkülönböztetést, és egyéb, heterogén szempontok alapján helyezik el magukat a politikai térben.

Nemzetpolitika

Nacionalizmus a nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke.
Nemzetiszocializmus a jellegzetesen német, hagyományos kulturális értékek védelme.
Nemzeti anarchizmus az anarchizmus, a nacionalizmus, illetve a „nemzetiségi szeparatizmus” egyes elemeit egyesíti magában.
Primordializmus érvrendszere szerint a nemzetek ősi, természetes képződmények.

Zöldpolitika

Zöldpolitika a környezetvédelemnek, az ökológiának, a fenntartható gazdaságnak nagy fontosságot tulajdonító politikai irányzat.

Társadalmi viszonyok szerint

Az állam és az egyén viszonya

Anarchokommunizmus elutasított mindennemű állami szervet, és az állam „elhalása” helyett annak azonnali eltörlését, forradalmi harcot követeltek.
Fasizmusra jellemző az etatizmus (az állam mindenek felett).
Iszlamizmus az iszlám jog (saría) érvényesítésének szükségességét a társadalom minden szegmensében.
Klasszikus liberalizmus az alkotmányosan korlátozott állam és az egyéni szabadságjogok hirdetője.
Kemalizmus hat vezérelv, mely meghatározza a Török Köztársaság ideológiai irányvonalát.
Liberalizmus az egyén szabadságát jelölik meg, mint a legfontosabb politikai célt.
- Kulturális liberalizmus az egyéni jogokra összpontosít, a lelkiismeret és az életmód szabadságára, köztük olyanokra, mint a nemi szabadság, vallásszabadság, megismerés szabadsága, az államnak az egyén magánéletébe való behatolása elleni szabadság.
- Neoliberalizmus nem is feltétlenül liberálisak például az egyéni jogok tekintetében.
- Politikai liberalizmus a korábbi isteneredetű felfogással szemben szerinte a társadalom és a törvények kiindulópontja az egyén, akinek jogai a természetjogon alapulnak.
Libertarianizmus az egyén minden tekintetben megelőzi az államot, vagy emberek bármilyen csoportját.
- Libertárius paternalizmus az állam segíthet meghozni azokat a döntéseket, amelyeket az egyén maga meghozna, ha meglennének hozzá a képességei.
- Libertárius progresszivizmus a progresszivizmus azaz szociálliberalizmus összehangolása, a piaci alapú libertarianizmussal. Az államnak néha közbe kell lépnie, hogy az emberek a fejlődésnek ne áldozatai, hanem haszonélvezői legyenek.
- Minarchizmus a libertarianizmus olyan formája, amelyik a piaci anarchizmussal ellentétben nem akarja teljesen eltüntetni az államot az emberi szabadság maximalizálása érdekében.
- Paleolibertarianizmus elutasítják az állami beavatkozást az egyén élet- és szabadságjogaiba.
Piaci anarchizmus összeegyezteti az állam eltüntetésének igényét a szabad piaccal, az állami monopóliumokat versenyszellemű magánintézményekkel helyettesíti a rendőri védelem, igazságszolgáltatás és egyéb védelem területén.
Royalizmus a fennálló rendszerrel szemben a királyság államformájának támogatása, illetve a létező királyságban annak támogatása.
Tradicionalizmus szerint a hagyomány és a vallás irányítja a társadalmat (A zöld könyv).

A tulajdonviszonyok

Anarcho-szindikalisták a bérrendszer és a termelőeszközök magántulajdonának eltörléséért küzdenek.
Baloldali libertarianizmus a természeti erőforrások elosztását tekintve egalitárius elv, miszerint senki sem igényelhet magántulajdont ezek felett mások hátrányára.
Gazdasági liberalizmus alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.
Geolibertarianizmus minden föld közös tulajdon, amihez mindenkinek egyenlő joga van, ezért annak használatáért az egyéneknek adót kell fizetniük a közösség javára.
Kapitalizmus a termelési tényezők többségében magántulajdonúak.
Libertárius szocializmus Az egyenlőséget úgy érik el, hogy megszüntetik a magántulajdonhoz való jogot, a termelési módot a munkásosztály és a társadalom, mint egész ellenőrzi.
Marxizmus–leninizmus célja a kapitalista társadalom erőszakos megdöntése.
Mutualizmus (politika) baloldali, szabadpiaci, libertariánus, anarchista elmélet.
Populizmus egy antielitista politikai ideológia, legfőbb nézete szerint a népet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól, ennél fogva a populisták elsőszámú célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”.
Paleolibertarianizmus elutasítják az állami beavatkozást az egyén tulajdonjogaiba.

A hatalom megosztása

Autoritarizmus a kormányzás egy személy, csoport, vagy az állam tekintélyén alapul.
- Despotizmus az isteni jelleggel felruházott uralkodó akaratán és hatalmán alapul a kormányzati rendszer.
- Diktatúra az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat.
Fasizmus jellemző a vezérelv.
Demokratikus centralizmus az érintett tagság legszélesebb körének véleményét tükrözzék, egyúttal azok végrehajtásában a szervezet tagjai egységesen vegyenek részt.
- Marxizmus–leninizmus a kulcsszerepet a proletárdiktatúra élcsapata, a kommunista párt viszi.
- Tanácskommunizmus a tanácskommunizmus hívei szerint az államhatalom gyakorlásának módja a munkástanácsok rendszere, nem a kommunista párt által vezetett proletárdiktatúra.
Demokratikus liberalizmus a polgárokat folyamatosan bevonni a politikai döntésekbe.
Paleolibertarianizmus politikailag decentralizált, hívei általában nem tagjai semmilyen politikai pártnak, a civil szervezeteket támogatják.

Összeütközésessége szerint

Fölérendeltség

Lingvicizmus a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást segíti elő, illetve reprodukálja.
Hungarizmus antiszemita nézeteket.
Kommunizmus osztályharc az osztály nélküli társadalomért és az egyházüldözés.
- Maoizmus az osztályharc folytatása a kommunista hatalomátvétel után is, a munkásság helyett a fő hangsúlyt a parasztságra helyezi.
- Marxizmus–leninizmus a kapitalista társadalom erőszakos megdöntése és a proletárdiktatúra kialakítása.
- Leninizmus a bolsevizmus dominanciája.
- Sztálinizmus az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után.
Nemzetiszocializmus a zsidóság elleni fajgyűlölet és a nemzet fogalmának előtérbe helyezése.
Rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.
Sovinizmus alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.

Elutasító álláspont

Anticionizmust gyakran jellemzik úgy, mint Izrael, mint zsidó állam fennállását ellenző nézetet.
Antifasizmus a fasizmus elutasítása.
Antikommunizmus a kommunizmus elveit helyteleníti, és rendszerüket elveti.
Dzsucse egészében arkikus politikai eszme, elutasítja a kereskedelmi kapcsolatot a külvilággal, a saját erőforrásaira támaszkodik.
Falange fasiszták mozgalma Spanyolországban A falangizmus eredetileg hasonlított az olasz fasizmushoz.
Fasizmus a polgári demokrácia tagadása.
Internacionalizmus küzdelem a sovinizmus ellen, a nacionalista elzárkózás, szűklátókörűség, elkülönülés ellen.
Irredentizmus egy, vagy több más ország fennhatósága alatt álló terület(ek) akár erőszakos annexióját hirdeti egy másik országhoz.
Neokonzervativizmus a világot kétfelé osztotta, a jót képviselő nyugati típusú liberális demokráciákra, s a gonosz tengelyét alkotó, közvetlen fenyegetést jelentő legrosszabbakra. Nem tettek különbséget a fasiszta és a kommunista totalitarizmus között.
Nemzetiszocializmus a demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszüntetése.
Paleolibertarianizmus Elutasít mindenfajta intervenciót a külpolitikában. Elutasítják más libertáriusok harcát az olyan ún. pozitív jogokért, mint a melegjogok vagy az abortusz joga.

Források

Szótár plurális társadalmaknak: Ideológia
Szakács Tamás: 20. Az ideológia fogalma^{[halott link]}
Tomka Ferenc: Az egyházüldözés ideológiája
Lánczi András: A neokonzervatív filozófia
A politikai ideológia fogalma, tipológiái és társadalmi funkciói^{[halott link]}
Gondolatok-ideák: A DEMOKRÁCIA LEÉPÍTÉSE – CSAPDA

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap